Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)

1990 / 2. szám - Póti László: A "szocializmus egy országban" koncepciójától a "sok ország lesz a Szovjetunióból" valósága felé-Szovjetunió (1953-1989)

sokat kegyetlenül letörték. 1953 végének fontos eseménye volt az addig ,,tiltott zóna”, a Kreml megnyitása a nagyközönség előtt, Hruscsov kez­deményezésére. 1954 áprilisában, amikor Hruscsov szerény külsőségek közepette ün­nepelte 60. születésnapját, jelentősen átszervezték a minisztériumokat. A Belügyminisztériumból kivált és a Malenkov vezette Minisztertanács alá rendelt Állambiztonsági Bizottság (KGB) vezetője Hruscsov személyes híve, Szeröv lett. 1954. őszére Malenkov politikai pozíciója megingott, amit elősegített Berija Malenkovot magával rántani igyekvő vallomása, a ..leningrádi ügy” felülvizsgálata és a mezőgazdaság továbbra is siralmas állapota. 1955 februárjában Malenkovot Bulganyin váltotta fel a minisz­terelnöki székben, Zsukov marsall pedig honvédelmi miniszter lett, s ez­zel megalakult a „harmadik triumvirátus”. Ennek a hármasnak immár kétségtelen vezetőjeként, Hruscsov megindította első nagyszabású tervét, a szűzföldek feltörésének programját. A tervbe vett 13 millió hektár te­rület meghódításában ott serénykedett Hruscsov későbbi utóda, Brezs- nyev is, ekkor még a Kazah KP KB másodtitkáraként. Az SZKP soron következő, XX. kongresszusának összehívását 1955 nyarán jelentették be. A kongresszus napirendjére a KB beszámolóját és a VI. ötéves terv irányelveinek jóváhagyását tervezték, de várható volt, hogy a beszámoló érinteni fogja a „személyi kultusz” kérdését is. Ennek módjáról és mértékéről azonban jelentősen eltértek a vélemények a ve­zetésen belül. Hruscsov javaslatát, hogy a beszámoló külön fejezetben szóljon a személyi kultuszról, a többiek elvetették. A vitában Hruscsov ultimátumszerűén bejelentette, hogy ő, mint egyszerű küldött, minden­képp elmondja gondolatait, amire a vezetés efogadta, hogy Hruscsov vé­gül is a KB megbízásából mondjon beszédet e témából, de csak a testü­letek újjáválasztása után, zárt ajtók mögött, tájékoztató jelleggel, s a be­szédet ne kövesse vita. A híres „titkos beszéd” a kongresszus 12. napján hangzott el, s a beszédről néhány óra elteltével tájékoztatták a meghívott testvérpártok küldöttségeit is, de másnap már a világsajtó szintén beszá­molt a beszéd főbb gondolatairól. A Sztálin-ellenes beszédet azonban né­hány nap múlva sztálini módszerek követték. A Grúziát felzaklató ese­mény hírére Tbilisziben megmozdulások kezdődtek, amelyek leverésére — Moszkva jóváhagyásával — bevetették a fegyveres erőket. Az össze­csapások során több százan haltak vagy sebesültek meg. Törölték Hrus­csov 1957-re tervezett grúziai látogatását is. Az ország egészét tekintve azonban a beszéd rég várt folyamatokat indított el és erősített fel. Fel­gyorsultak a rehabilitálások, s 1956 nyarának végére több millió ember szabadult a lágerekből vagy a száműzetésből. Nem történt meg azonban a 20-as évek ellenzéki irányzatai és más 20

Next

/
Thumbnails
Contents