Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - JOG ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK - Kardos Gábor: Puha egyezmények a nemzetközi kapcsolatokban
egyetértés huzamosabb meglétében.16 Formáját tekintve kevésbé bonyolult, és — a normakonformitás iránti elvárás alacsonyabb szintje miatt — érdemében is könnyebb a nem kötelező egyezményekbe foglaltaktól szabadulni. A könnyebb szabadulás azt jelenti, hogy a nemzetközi szerződések jogáról szóló 1969-es bécsi egyezmény nem kerül alkalmazásra. Ugyanakkor — véleményem szerint — vonatkozási keretként a nevezett egyezmény mégis számításba jön. Tehát a körülmények alapvető megváltozása, mint a megállapodás megszűnéséhez vezető ok nem a bécsi egyezményben kikötött szigorú feltételek alapján, („ezeknek a körülményeknek a fennállása lényeges alapul szolgált ahhoz, hogy a felek a szerződést magukra nézve kötelező hatályúnak ismerjék el, ... ill. a változás hatására gyökeresen átalakul a szerződés alapján még teljesítendő kötelezettségek mértéke” stb.) hanem egyszerűbben érvényesül. Azaz a jogi szabályozást nyert politikai gyakorlat elveszíti jogi jellegét: a hagyományosan precízírozott és körülhatárolt alkalmazási feltételek érvényüket vesztik, de összehasonlítási alapul szolgálnak: ezekhez képest könnyebb a szabadulás. így értelmezhető például Henry Kissingernek külügyminiszterként, az 1975-ös sínai csapatszétválasztási egyezménnyel kapcsolatos amerikai kötelezettségvállalások kapcsán tett kijelentésében lévő utalás a körülmények változására. Kissinger az Egyesült Államok szenátusának külügyi bizottságában kijelentette, hogy azok jogilag nem kötelezőek. Hozzátette, ez természetesen nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok erkölcsileg vagy politikailag teljesen szabadon cselekedhetne, mintha azok nem léteznének. Ellenkezőleg, a diplomáciai politika fontos megnyilatkozásai és az Egyesült Államok jóhiszemű kötelezettségvállalását jelentik mindaddig, amíg azok a körülmények, amelyek miatt létrejöttek, továbbra is fennállnak.17 3. A puha megállapodások be nem tartása kisebb presztízsveszteséget okoz, és ennek következtében a partner is könnyebben elfogadhatja az emiatt előállott új helyzetet, mint „nemzetközi jogsértés” esetén, és ennek önmagában konfliktust csökkentő szerepe van. Ezért volt szerencsés, hogy a helsinki záróokmány nem öltötte szerződés formáját. 4. A formális — a jogi erővel rendelkező — megállapodások alkalmazásának vannak a gyakorlat logikájából eredő határai. Ha a diplomáciában minden lépés jogilag szabályozott lenne, akkor a nemzetközi kapcsolatok alakítása úgyszólván lehetetlenné válna. Ahogyan Raymond Cohen megjegyzi, képzeljük el mi lenne, ha valamennyi társadalmi kapcsolatunkat és interperszonális viszonyunkat formális szerződések szabályoznák.18 A szabályozottság hálóján lévő lyukak betömésére a hallgatólagos megegyezések mellett, a puha egyezmények szolgálnak. 5. Az államok gyakran készek együttélni egy helyzettel, amelyet presz138
