Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - EK-GAZDASÁG ÉS POLITIKA - Mohi Csaba: Az egységes közösségi belső piac megteremtésére irányuló integrációs célkitűzések alapjai
tekint. A munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásával kapcsolatban a Római Szerződés végrehajtására már több irányelv született, és az Európai Bíróság több döntése is megerősítette azt a közösségi alapelvet, amely szerint az egyes tagországok a más tagországbeli állampolgárokat egyedül az államigazgatási-kormányzati állások betöltésétől zárhatják el. A munkaerő Közösségen belüli szabad mozgásának meghirdetett elvét azonban jelenleg számos pótlólagos akadály korlátozza. Így különösen az egyes tagországokban rendkívül gazdagon és jelentős hatalommal tevékenykedő szakszervezetek és érdekképviseleti szervezetek által ellenőrzött és a kormányszervek által szigorúan felügyelt foglalkoztatottsági-szociálpolitikai követelményrendszer; az egyes tagországokban megszerzett iskolai, szakmunkásképesítési, egyetemi és egyéb bizonyítványok (diplomák, oklevelek stb.) kötelező elismerésének hiánya stb. A Fehér Könyv célul tűzi ki ezen másodlagos akadályok teljes felszámolását és a nemzeti oktatási intézmények és hatóságok által kiállított képzettségi tanúsítványok kölcsönösen kötelező elismerését. A meglévő képzésbeli különbségek felszámolását a Közösségen belüli oktatási intézmények szintjének közelítésével kívánják elősegíteni. Támogatják továbbá a közösségi tagországok fiataljainak más tagországbeli oktatási intézményeken való tanulását, amit közösségi eszközökből támogatott ún. közösségi ösztöndíjrendszer megteremtésével is elő kívánnak segíteni. Szolgáltatások A szolgáltatásokkal kapcsolatban a Fehér Könyv megállapítja, hogy bár azok a közelmúlt fejlődésének eredményeként a tőkés országok gazdaságainak meghatározó súlyú elemeivé váltak, mégis a valóságos, egységes közös belső piac megteremtése a szolgáltatások területén lényegesen hátrább tart, mint az áruforgalom vonatkozásában. A Fehér Könyv példákat sorol a szolgáltatások szerepének gazdasági és szociálpolitikai megerősödésére. 1973 és 1982 között például az Egyesült Államokban a szolgáltatások területén alkalmazott munkavállalók száma 13 millióval, Japánban pedig mintegy 7 millióval növekedett, ugyanakkor ez a növekedés a Közösség területén alig 5 milliót tett ki, és a növekedési arány az utóbbi években ehhez képest is csökkent. A Fehér Könyv rámutat arra, hogy miközben az ipar és a mezőgazdaság területén a foglalkoztatottsági igény erőteljesen csökken, a szolgáltatások jelentik az egyetlen olyan területet, ahol hosszú távon lehet tervezni foglalkoztatás-növekményt. A szolgáltatások jelentőségét húzza ugyancsak alá, hogy a Közösségen belüli ún. hozzáadott érték megteremtéséhez 1984 évben például a szolgáltatások 58, míg a feldolgozóipar csupán 26 százalékkal járult hozzá. 124
