Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)

1990 / 1. szám - EK-GAZDASÁG ÉS POLITIKA - Mohi Csaba: Az egységes közösségi belső piac megteremtésére irányuló integrációs célkitűzések alapjai

let politikai szinten a Bizottság úgynevezett Fehér Könyvét az egységes közösségi belső piac megvalósítására.

A közösségi állam- és kormányfők az egységes közösségi belső piac megteremtésével és eredményes gyakorlati működésével kapcsolatban három alapkövetelményt állítottak fel, nevezetesen:

a) jöjjön létre a 12 közösségi tagország nemzeti piacaiból egy olyan korlátozásoktól mentes egységes piac, amely Európa 320 millió lakosa számára teljes mértékben biztosítja a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőkék szabad mozgását;

b) olyan feltételrendszerre épüljön, amely biztosítja a közösségi piac dinamikus fejlődését, sőt kiterjedését egy szélesebb dimenziókat nyitó összeurópai piac irányába;

c) rugalmassága mellett legyen kellően hatékony és biztosítsa, hogy az emberi és az anyagi források, a tőkeberuházások és általában a gazdasági erők a Közösségen belül szabadon áramolhassanak azokra a területekre, ahol a legnagyobb hatékonyság és ennek megfelelően a legmagasabb szintű versenyképesség közösségi méretekben biztosítható.

Ezen integrációs célok megvalósítását két kiegészítő és a Fehér Könyvvel — céljait tekintve — egységes egészet adó eszköztár hivatott biztosítani. Az egyik az 1987. július 1-jén hatályba lépett úgynevezett Egységes Európai Okmány2, a másik pedig a közösségi állam- és kormányfők 1988. február 11—12-én megtartott brüsszeli rendkívüli csúcs- értekezlete által elfogadott úgynevezett Delors-terv.

Az Egységes Európai Okmány három alapvető kérdéskört szabályoz:

1. módosítja az úgynevezett közösségi alapszerződéseket (elsősorban a Római Szerződést);

2. rendelkezéseket fogalmaz meg az úgynevezett európai együttműködésre a külpolitika területén;

3. az előző két kérdéskörrel kapcsolatosan hivatalos nyilatkozatok széles körét tartalmazza.

Az Egységes Európai Okmány alapvető célja biztosítani azokat a szükséges jogi eszközöket, amelyek lehetővé teszik az egységes közösségi belső piac létrehozását. Jelentős módosításokat hajt végre a közösségi alapszerződések jogi rendelkezéseinek olyan fontos területein, mint az egyes közösségi intézmények közötti együttműködés, a gazdasági és szociális integráció, valamint a politikai együttműködés. Az Egységes Európai Okmány a közösségi belső piac egységesítésével és működésével kapcsolatos döntéshozatali renden belül megszüntette az egyhangú szavazással hozott döntések alapkövetelményét. A minősített többségű döntések rendszerének bevezetésével meggyorsította a közösségi döntések meg116