Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1990 (17. évfolyam)
1990 / 1. szám - EK-GAZDASÁG ÉS POLITIKA - Mohi Csaba: Az egységes közösségi belső piac megteremtésére irányuló integrációs célkitűzések alapjai
MOHI CSABA Az egységes közösségi belső piac megteremtésére irányuló integrációs célkitűzések alapjai A Bizottság 1985. évi Fehér Könyve az egységes közösségi belső piac feltételrendszerének megteremtésére Az EGK tagországai állam- és kormányfőinek 1985. évi milánói csúcsértekezletén elfogadták az egységes közösségi belső piac megteremtését célzó ún. Fehér Könyvet. A Fehér Könyv1 az egységes közösségi belső piac megteremtésével összefüggésben teljességre törekvő, átfogó jogi és köz- gazdasági eszköztár. Több mint 300 konkrét jogalkotási feladat és határidő megjelölésével azt célozza, hogy megszűnjenek a Közösségen belül meglévő fizikai, technikai és pénzügyi akadályok, és mindezek eredményeként kialakulhasson egy olyan egységes közösségi gazdasági térség, amely alkalmas lesz arra, hogy megnyissa az utat az Európai Politikai Űnió felé. A belső piac egységessé tételét a Római Szerződés és a ráépülő alapszerződések tűzték ki célul. Ennek szellemében az elmúlt három évtized során megszűntek a tagországok közötti vámok, vagyis létrejött a vámunió; ezzel összhangban egységes lett a közös külső vámtarifa. Közelítették a közvetett adók rendszerét és eltörölték a tagországok közötti mennyiségi korlátozások döntő többségét. A közösségi integrációs folyamat azonban lelassult és a belső akadályok nélküli ún. integrált piac nem jött létre. Az olajválság, az árrobbanás és a nyugati gazdaságok recessziója kiélezte az egység hiányát és a tagországok közötti érdekellentéteket. Ebben az időszakban a Közösségen belül korábban csekély jelentőségűnek tartott ún. vámon kívüli akadályok szerepe és száma ugrásszerűen megnőtt. A tagországok gazdaságaik rövid távú védelme érdekében a vámon kívüli 114
