Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 3. szám - VILÁGPOLITIKA-RÉGIÓK - Tálas Barna: A magyar-kínai kapcsolatok negyven éve
gépállomást ajándékozott a kínai kormánynak. Ennek üzemeltetésére Santung-tartomány egyik járásában került sor, magyar szakemberek részvételével. 1956 tavaszán magyar geológusokból és geofizikusokból álló népes szakértői csoport kapcsolódott be KNK Geológiai Minisztériuma által irányított olajkutatásokba. Ugyanebben az évben tropikali- zációs kutatásokat végző magyar szakemberek utaztak egy Kuangtung tartományban felállított kutatóintézethez, s ez év őszén került sor a Csepel Autógyár légkompresszorokkal ellátott tehergépkocsijainak tibeti próbaútjára is. Ebben az időszakban már rendszeressé váltak a különböző párt- és állami szervek, tömegszervezetek, művészegyüttesek, sportolók küldöttségeinek kölcsönös látogatásai is. Az MDP Központi Vezetősége — Kádár János vezetésével — küldöttséggel képviseltette magát a Kínai Kommunista Párt 1956 szeptemberében megrendezett VIII. kongresszusán. Mindez hozzájárult a két ország vezetőinek — személyes benyomásokon is alapuló — kölcsönös megismerkedéséhez, az egymás tapasztalatai és problémái iránt megnyilvánuló érdeklődés fokozódásához. Az 1956-os magyarországi események kínai értékelése 1956 nyarán a kínai vezetők egyre nagyobb érdeklődést mutattak a magyarországi belpolitikai események és fejlemények iránt. Augusztus 20-án a magyar nagykövetség alkotmány ünnepi fogadásán a kínai külügyminisztérium tisztviselői szinte valamennyi magyar diplomatától mindenekelőtt az iránt érdeklődtek, hogy mikor fogja Nagy Imre ismét átvenni a miniszterelnöki posztot Hegedűs Andrástól, mivel — értesüléseik szerint — ennek elhúzódása esetén válságos politikai helyzet alakulhat ki Magyarországon.4 Aggodalmaik Rajk László temetését követően még inkább fokozódtak, s így valójában az október 23-án történtek nem érték őket meglepetésként. A kínai vezetés legbefolyásosabb része a lengyelországi és a magyarországi politikai válság kialakulásáért — az adott ország pártjainak vezetésén kívül — a Szovjetunió vezetését is hibáztatta, egyfelől ezen országok belügyeibe és politikájába való állandó és közvetlen beavatkozásaik, és utasítgatásaik miatt, másfelől viszont az SZKP XX. kongresszusán Sztálin hibáinak és bűneinek a leleplezését is olyan elhamarkodott lépésnek tekintették, amely hozzájárult a kommunista és munkáspártok tekintélyének és befolyásának a gyengüléséhez az egész világon. Alapvetően azonban az érintett országok pártvezetését kárhoztatták a bekövetkezett eseményekért. Mao Ce-tung 1956. november 15-én a KKP VIII. kongresszusán választott Központi Bizottság második plenáris ülésén elhangzott felszólalásában a következőket mondta: „Egyes kelet-európai országokban az a fő probléma, hogy nem folytattak 99
