Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 1. szám - Kollár Nóra - Ruff Mihály: Új szakasz a helsinki folyamatban? (A NSZEP és az SPD közös dokumentumáról)
tívája már a 80-as évtizedben — az ott írásban javasolt módszerek és eljárások alkalmazásával azok napjaink és a közeljövő realitásává válhatnak. A dokumentum célkitűzései Megvalósítható célok kizárólag reális helyzetelemzés alapján tűzhetők ki, többé-kevésbé körvonalazott jövőkép birtokában. A dokumentumban az alapvető cél a béke biztosítása, mint a túlélés alapfeltétele. ,,A béke nem minden, de béke nélkül minden semmivé válik” — mondotta Willy Brandt, a békének azonban nincs általánosan elfogadott meghatározása. A NSZEP-SPD okmány a békét úgy értelmezi, mint a harmadik világháború megakadályozását, és ezt korunk elsődleges, legfontosabb feladatának tartja. Az emberiség pusztulásának megakadályozása kétségtelenül az emberi élet első számú parancsa. A nukleáris korszakban ez a parancs koncepcionálisan a békés egymás mellett élésben és a közös biztonságban jut kifejezésre, s egyaránt vonatkozik mindenkire; kommunistákra és nem kommunistákra, gazdagokra és szegényekre, hívőkre és hitetlenekre. A közös dokumentum kizárólag a béke ilyen jellegű felfogása mellett születhetett meg. „Világtörténelmileg új helyzetünk azt jelenti, — állapítja meg az okmány — hogy az emberiség csak együtt maradhat fenn, vagy együtt pusztulhat el. Ez az alternatíva történelmileg példátlan. .. a nemzetközi viszonyoknak, különösen a béke biztosításának új megközelítését követeli. A háború a nukleáris korszakban nem lehet többé a politika eszköze.”8 A béke — mint fő cél — tehát csak politikai eszközökkel őrizhető meg. Ezért van szükség a világban fordulatra, amelyet csak egy új politika eredményezhet. A konfrontáción, fegyverkezésen, katonai fölényen és világuralmi törekvéseken alapuló hagyományos politikát a nemzetközi kapcsolatokban fordulatot eredményező, a béke kölcsönös biztosítását, a párbeszédet, a leszerelést, az érdekek egyeztetését, a kompromisszumokat és az enyhülési folyamat újjáéledését elősegítő új politikának kell felváltania. A dokumentum egy ilyen fordulatot a nemzetközi viszonyok alakulásában nemcsak szükségesnek, hanem lehetségesnek is ítél. A fordulat szükségességéről természetesen lényegesen kevesebb embert kell meggyőzni, mint lehetségességéről. A dokumentum szerint a béke megőrzésének lehetséges volta a következő realitásokon és felismeréseken alapul: — a fegyverkezési versenynek véget kell vetni, hiszen a béke és az enyhülés mindkét rendszernek, valamennyi államnak és népnek, az egész emberiségnek az érdeke, 70
