Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 1. szám - Horn Gyula: Magyarország és az európai együttműködés
Ez egyaránt érvényes a katonai tényezőkre, a környezetvédelemre, a nemzetek gazdasági fejlődésére, s integrációs folyamataira is. Következésképpen, egyetlen állam, vagy országcsoport sem hagyhatja figyelmen kívül a külső környezet állapotából eredő visszagyűrűződések hatásait. A kölcsönös függés tényezőinek létrejötte teremtette meg azt az alapvetően új, objektív körülményt, hogy Európa különböző társadalmi berendezkedésű államai érdekeltekké váltak egymás belső stabilitásának megőrzésében. E stabilitás felbomlása ugyanis olyan kényszerpályákra terelheti az országokat, amelyek kiszámíthatatlanná teszik külpolitikai magatartásukat, s felerősítik a szélsőséges fordulatok veszélyeit, amelyeknek már kontinensméretű kihatásai lehetnek. Az európai biztonság és együttműködés megteremtésének alapvető követelménye az államok közötti kapcsolatokban a katonai kategóriák lehető legszűkebb körre való visszaszorítása. Ehhez az szükséges, hogy kiépítsük és megerősítsük a politikai kontaktusok és párbeszéd intézményes rendszerét. A katonai kategóriákban való gondolkodás elemeinek érvényesülése a bel- és külpolitikában ugyanis azzal a potenciális veszéllyel jár, hogy az enyhülésen felülkerekedik a konfrontáció, a szembenállás élezésének irányzata. Mindaddig, amíg, földrészünkön nyomasztó súlya lesz a katonai tényezőknek, az enyhülés csak törékeny lehet. Az esetleges megtorpanások, apályok okozta súlyos károk következményeit pedig csak a biztonsági területre is kiterjedő egyezményes együttműködési keretek és kapcsolatok segítségével háríthatjuk el. Az EBEÉ-fórumok fenntartása, kiszélesítése és tevékenységük további aktivizálása képezi Európában az átfogó és stabil multilaterális együttműködési kereteket. Működésük hatékonyságát növelné, ha a részes államok megteremtenék a közös állásfoglalások és ajánlások megvalósításának országok szerinti szervezett regisztrálását, helyszíni ellenőrzését és a kirívóan negatív jelenségek esetén szankciók alkalmazását. Az érdemi előrelépést szolgálhatja, a konszenzussal hozott döntések gyakorlatának megőrzése mellett, egy-egy részterületen az érdekeltségi elv érvényesítése olyan esetekben, amikor hiányzik mind a 35 állam egy-egy közös vállalkozásban való részvételének szándéka. Az EBEÉ-folyamaton belül már jelenleg is léteznek regionális jellegű vállalkozások, amelyek a geopolitikai, földrajzi sajátosságok alapján együttműködésbe kapcsolják az európai országok egyes csoportjait. A regionális állásfoglalások és vállalkozások már eddig is át-áttörték a szövetségi rendszerekhez való tartozás falait, s az ilyen jellegű közös fellépések újabb szálakkal erősíthetik az összeurópai együttműködés hálózatát. Rendkívül fontos, új fejlemény az Európa különböző politikai, katonai és gazdasági integrációs szervezetei között elindult párbeszéd. Öröm6
