Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)

1989 / 1. szám - Horn Gyula: Magyarország és az európai együttműködés

HORN GYULA Magyarország és az európai együttműködés* Megtiszteltetés számomra, hogy meghívásukra részt vehetek az Észak- Atlanti Közgyűlés tanácskozásán, s szólhatok a Magyar Népköztársaság szívügyének tekintett európai biztonsággal és együttműködéssel kapcsola­tos felfogásunkról. A magyarság Európában formálódott nemzetté és itt alapította államát. Egész történelme elválaszthatatlanul kötődik kontinen­sünk országaihoz, s további boldogulása döntő mértékben függ a földrész helyzetének alakulásától. Meggyőződéssel valljuk, hogy Európa a gazdag történelmi hagyomá­nyaiból, gazdasági, politikai és katonai súlyából, valamint szellemi kisu­gárzásából eredően meghatározó szerepet tölt be a világban. Földrészünk ugyanakkor rendkívül sebezhető, mert nyitottsága nagymértékben kiszol­gáltatja a külső környezet hatásainak. Ez az egyetlen kontinens, amely­nek népei területükön élték végig a történelem mindkét pusztító világhá­borúját és napjainkban is itt összpontosulnak egy lehetséges új világkon­frontáció hagyományos katonai eszközei, anyagi-technikai alapjai. Föl­dünk kontinensei közül egyedül Európát jellemzi, hogy országainak döntő többsége két szembenálló katona-politikai szövetségbe szerveződött. Lé­nyeges körülmény ugyanakkor, hogy a NATO két észak-amerikai tagálla­ma teljessé teszi az itteni folyamatokat, hidat épített Európa és az ame­rikai kontinens között. A földrészünk megosztottságából eredő szembenállás mérséklésében mérföldkövet jelentett a helsinki záróokmány létrejötte. Korszakos jelen­tősége mindenekelőtt abban van, hogy aláíró államai fennállásuk óta első ízben formálták egyezményes keretbe egymáshoz való viszonyuk vezérlő *Beszéd az Észak-Atlanti Közgyűlés Politikai Bizottságában. Hamburg, 1988. novem­ber 15. 3

Next

/
Thumbnails
Contents