Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 2. szám - Békési B. Béla - Dálya László - Enyedi Sándor - R. Süle Andrea: A romániai magyar kisebbség
hetvenes évek eleje óta nem lehet magyar nyelven tudományos fokozatot szerezni, és egyetlen olyan tudományos intézmény sem létezik ma Romániában, amelynek nemzetiségi jellege lenne. A magyar kisebbség kulturális intézményei A nemzetiséget, így a romániai magyarságot is főként nyelve, kultúrája és az ebben megnyilvánuló etnikai tudata különbözteti meg a vele együtt élő többségi román nemzettől és a többi nemzetiségtől. A városiasodás, az iparosodás folyamatában némiképp csökkent a kultúraátadás -átvétel hagyományos erőinek, a családnak, a faluközösségnek a súlya és párhuzamosan nő a művelődési intézményrendszeré. Az általános jelentőségnövekedéssel ellentétben, az utóbbi években, a romániai magyar kisebbség kulturális intézményeit gyorsuló ütemben számolják fel. 1944 után Erdélyben még számos önálló magyar könyvkiadó működött, így például a kolozsvári Józsa Béla Athenaeum, a marosvásárhelyi Bólyai Könyvkiadó, számos kisebb kiadó, pl. Méhkas, de egyes szervezetek és intézmények is foglalkoztak magyar nyelvű könyvkiadással, mint: a Magyar Népi Szövetség, a Móricz Zsigmond Népi Kollégium, a Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet, az EMGE (az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület) stb. Ezek tiszavirág életúeknek bizonyultak, néhány évi működés után megszűntek. Romániában önálló, csak magyar nyelvű könyveket publikáló kiadó jelenleg nincs. Ez vezethetett ahhoz a helyzethez, hogy jelenleg a címeket és a példányszámokat tekintve kevesebb könyv jelenik meg magyarul Romániában, mint 1949-ben. Míg 1949-ben 770 könyv jelent meg a nemzetiségi nyelveken Romániában, addig az utolsó hivatalos román statisztikai adatok szerint 1977-ben ez a szám már csak 497 volt. Azóta tovább csökkent a nemzeiségi nyelvű könyvkiadás Romániában. Az 1969-es kiadói átszervezéskor elfogadott elnöki rendelet tucatnyi romániai kiadó számára teszi kötelezővé magyar nyelvű könyvek megjelentetését is. A hivatalos politika bátorításával a román kiadók túlnyomó többsége szabotálja ezt a mindmáig érvényes törvényes rendelkezést, és nem ad ki magyar nyelven könyvet. A Romániában megjelenő magyar nyelvű könyvek túlnyomó többségét a Kriterion nemzetiségi sajtókiadó adja ki, amely az ellene indított több éves hatósági hajsza és a durva cenzúra következtében 15 év távlatában töredékére csökkentette a magyar nyelvű könyveinek példányszámát. Elenyésző mennyiségben a kolozsvári Dacia, a bukaresti gyermekkönyv és a tankönyvkiadó hoz forgalomba magyar könyveket. 1984-ben elbocsátották a politikai kiadó magyar szerkesztőjét, és ezzel a szerkesztőséget felszámolták. A párt kiadója így nem ad ki többé magyar nyelven társadalompolitikai könyvet. A romániai kiadóknak - és ez elsősorban a Kriterionra vonatkozik - már évek óta nem teszik lehetővé a magyar kultúra és a nemzetiségi hagyományok szempontjából létfontosságú művek, 32
