Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 2. szám - Békési B. Béla - Dálya László - Enyedi Sándor - R. Süle Andrea: A romániai magyar kisebbség
pl. Szabó T. Attila: Erdélyi Szótörténeti Tára (amelyben a magyar elnevezések mellett a német és a román szavakkal is foglalkozik), Balogh Edgár: Romániai Magyar Irodalmi Lexikonja, történelmi, néprajzi, filozófiai munkák, szociológiai, nemzetiségi tanulmányok stb. Előírások kötelezik a kiadót, hogy a megjelentetett művek mind nagyobb hányada legyen román könyv magyar fordítása. Egy belső utasítás szerint a Kriterion nem adhat ki magyar nemzetiségkutatással kapcsolatos műveket, megszüntették a népismereti dolgozatok sorozatát és az első kötetesek Forrás-sorozatát. Kész kéziratú, alapvető fontosságú munkák, például az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár 5. kötete, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 2. kötete stb. várják a kiadás engedélyezését. Tilalmi listára kerültek a romániai magyarság legkitűnőbb alkotói - többek között Kós Károly és Sütő András - is. Ugyanakkor egyes magyarellenes, a kormányzati politika igényeit teljesen kiszolgáló könyveket a Kriterionnak meg kell jelentetnie. A romániai magyar könyvkiadást Magyarország igyekszik támogatni, a két ország kiadóközi és könyvforgalmazási megállapodása értelmében olyan tételben vásárol Romániától magyar könyveket, amely az ottani könyvkiadást „rentábilissá“ teszi. Magyarország a könyvkiadás költségeinek mind nagyobb hányadát vállalja át. (Az 1980-as évek elején ez a hányad kb. 30 százalék volt, azóta még emelkedett.) Ehhez kapcsolódva kell megemlíteni a magyar-román könyvcsereegyezményt is. Az eredeti elképzelés szerint a romániai magyar könyvkiadás anyanemzeti importtal, így a Magyar- országon kiadott magyar klasszikusokkal, mai magyar irodalommal, tudományos és technikai tárgyú művekkel, lexikonokkal stb. egészült volna ki. Ez a kiegészítés már az 1970-es években is elégtelen volt, azóta fokozatosan szűkült, és napjainkra teljesen megszűnt. A közgyűjtemények, így a könyvtárak 15-20 évnél régebbi magyar vonatkozású anyagai nemcsak a külföldi (például magyarországi), hanem a romániai kutatók számára is gyakorlatilag hozzáférhetetlenek. A könyvtárakban évről évre csökken a nemzetiségi nyelvű könyvek száma, az amortizálódó mennyiséget nem pótolják, sőt különböző tilalmi listák alapján a magyar nyelvű szépirodalomnak és szakkönyveknek egyre nagyobb hányadát zárják el az olvasók elől. Az 1980-as évek eleje óta teljesen megszűnt a könyvtárak magyar nyelvű lexikonokkal és kézikönyvekkel való ellátása, főként ha azok magyarországi kiadásúak. A kisebbség művelődésében történelmileg nagy szerepet játszó katolikus, protestáns egyházi gyűjtemények felbecsülhetetlen értékei nemcsak feldolgozatlanul állnak, hanem részben vagy egészben a megsemmisülés veszélye fenyegeti őket. Ennek oka egyrészt az állagmegóváshoz szükséges szakképzett személyzet és anyagi fedezet hiánya, másrészt a kisebbség kollektív „emlékezetvesztését“ előidézni kívánó politika. Ily módon számos levéltári anyag pusztult el, illetve szenvedett súlyos károsodást vagy vált hozzáférhetetlenné. 33
