Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 2. szám - Békési B. Béla - Dálya László - Enyedi Sándor - R. Süle Andrea: A romániai magyar kisebbség
értelmiségi réteg helyezkedik el. Az értelmiségi kategóriában a magyarság részaránya folyamatosan csökken. Ennek oka a magyar nyelvű felsőoktatás csaknem teljes felszámolása, és az értelmiség egy részének Magyarországra történő kivándorlása. A magyar kisebbség központilag irányított deklasszálásának része a romániai párt- és közigazgatási szerveknél, a gazdaságirányításban és a fegyveres testületeknél a magyar nemzetiségű vezetők felváltása román nemzetiségűekkel. E folyamat egyre inkább kiterjed az oktatási és kulturális intézmények vezető munkatársaira is. Pozícióban csak azok maradhattak, akik hajlandók nemzeti identitásuk feladására és neofita buzgalommal szolgálják ki a hatalmat, hajtják végre a nemzetiségellenes diszkriminatív intézkedéseket. A kisebbség az ország jogi-politikai rendszerében A Romániában élő magyarok politikai-jogi helyzetét alapvetően az általános politikai és joggyakorlat határozza meg, amelyet a magyar kisebbség éppen aktuális hatalmi megítélése befolyásol, szoros összefüggésben az etnikai beolvasztás általános stratégiájával. Ha a háborút közvetlenül követő évek magyar és más kisebbségellenes intézkedéseit és cselekményeit (az internáló táborokat, a Maniu-gárdák 1944 őszi vérengzéseit, az „idegen“ vagyonok értelmezése körüli hatósági visszaéléseket, a román állampolgárság elismerésének bonyodalmait, a különféle szintű közigazgatás nacionalista irányú gáncsoskodásait stb.) egy átmeneti korszak bizonytalanságaiból adódó jelenségeknek tekintjük, és a jellemzőbb irányzatokat emeljük ki, akkor elsősorban pozitív jogi fejleményeket kell számbavennünk. Nemsokkal azután, hogy 1944 őszén Észak-Erdélyben - a magyarok ellen elkövetett atrocitások miatt - átmenetileg bevezették a szovjet katonai közigazgatást, a második Sánátescu-kormány idején létrehozták a Kisebbségi Nemzetiségek Minisztériumát (575/1944. számú, november 14-i törvény) egyelőre hatáskörének, feladatainak megjelölése nélkül. A Rádes- cu-kormány működése alatt bocsátották ki a Nemzetiségi Statútumot (86/1945. számú, február 6-i törvény), amely alapvető tételes jogi változást jelentett a két világháború közötti időszakhoz képest.18 Románia történelmében új jogi mozzanat volt azonban, hogy a Statútum nemcsak minden állampolgár teljes jogegyenlőségét mondta ki fajra, nemzetiségre, anyanyelvre és vallásra való tekintet nélkül, hanem egy sor területen kollektívjogokkal is konkretizálta ennek tartalmát. A Groza-kormány 1945. március 6-i megalakulása és vele a Nemzeti Demokratikus Arcvonal nevű pártkoalíció - amelyet a Magyar Népi Szövetség, a magyar kisebbség háború utáni egyedüli politikai szervezete is támogatott - hatalomra kerülése után a hivatalos megnyilatkozások a magyar, zsidó, szerb, ukrán, szlovák és más kisebbségek helyzetének megnyug24
