Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 2. szám - Békési B. Béla - Dálya László - Enyedi Sándor - R. Süle Andrea: A romániai magyar kisebbség
BÉKÉSI B. BÉLA-DÁLYA LÁSZLÓ-ENYEDI SÁNDOR- R. SÜLÉ ANDREA A romániai magyar kisebbség A Romániában élő magyarok - lélekszámúk, valamint történelmi-kulturális hagyományaik következtében - a magyar állam határain kívül élő legjelentősebb magyar népcsoport. A számarányát tekintve pedig a legnagyobb nemzeti kisebbség Európában. Az első világháború utáni határmegvonással a történelmi Magyar- országból Románia kapta a legnagyobb területet (103 093 km2, 5 257 467 lakossal, ebből 1 661 805 magyar és 564 789 német nemzetiségű), ami a történelmi Erdély, a Bánság (Bánát) és a Partium (Máramaros, Szatmár- vidék és a Kőrös-vidék) régióit foglalja magában. (Ezt a tájegységegyüttest nevezzük a továbbiakban Erdélynek, a fogalom ma elterjedtebb, kitágított értelmében.) Erdély csaknem egy évezrede különféle népek: magyarok, románok, szászok és más nemzetiségűek közös hazája. Sorsa összefonódik a magyar, a román és a német múlttal, ugyanakkor sajátos, önálló történelmi útja valamennyi itt élő nép kultúrájában és nemzeti tudatában mély nyomokat hagyott. A Romániában élő magyarok egy olyan soknemzetiségű állam polgárai, amely különböző történelmi utakat bejárt, eltérő kulturális, civilizációs jellemzőkkel rendelkező tájegységeket foglal magába. Erdély a társadalmi-civilizációs viszonyok szempontjából a legfejlettebb, hagyományaiban inkább Közép- és Nyugat-Európához kötődő, az etnikai megoszlás tekintetében a legváltozatosabb nagytáj. Az 1918 után területileg jelentősen megnagyobbodott királyi Románia - amelyben a román etnikum a hivatalos népesség-statisztikák szerint is az összlakosságnak mindössze 73 százalékát alkotta1 - kezdettől kisebbségelnyomó és erőszakosan beolvasztó politikát folytatott. Az 1930-as évektől mindinkább jobbratolódó hatalmi rendszer támadta a kisebbségek - elsősorban a magyarok és zsidók - gazdasági és társadalmi pozícióit, mindenfajta eszközzel korlátozta nyelvük, kultúrájuk, hagyományaik ápolását. 16
