Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1989 (16. évfolyam)
1989 / 1. szám - KGST ÉS REFORM - Halm Tamás: Látványos szervezetet vagy célszerű működést?
latilag ez mindegyik országban két »fő árfolyamot« jelentene. Az egyik a> nemzeti valutának a transzferábilis rubelhez, a másik pedig a konvertibilis valutákhoz viszonyított arányát tükrözné.’’ (72. 1.) Bár az árfolyam egységessége kétségkívül olyan követelmény, amely minden fejlett árutermelést folytató gazdaságtól joggal kérhető számon, két megjegyzést ehhez is fűznünk kell. 1. A reformok útjára lépett európai szocialista országokra általában jellemző a külkereskedelmi és/vagy a fizetési mérlegük nagyfokú egyensúlyhiánya. Az ennek mérséklésére több helyütt alkalmazott valutaleértékelés viszont (az infláció felgyorsításának formájában) legalább annyi kárt okoz, mint amennyi haszonnal (exportnövekménnyel) jár. Éppen ezért merült föl a kettős valutaárfolyam időleges működtetésének gondolata. 2. Ügy tűnik, a gazdasági élet alakulása több szocialista országban is — legalábbis átmenetileg — megkérdőjelezi az államilag meghatározott valutaárfolyam egyeduralmát: egyfajta „valutatőzsde”, „valutaárverés”' kezdetei jelentkeznek, amelyek „szürke” vagy „fekete” (de már nem illegális!) valutaárfolyamok kialakulását teszik lehetővé. Ha a piaci viszonyok bevezetését komolyan gondoljuk, illetve hiszünk abban, hogy a külgazdasági egyensúly helyreállításának célszerű és hatékony eszköze a valutaárfolyam mozgatása (értsd: a további leértékelés), akkor nem zárkózhatunk el az árfolyam „lebegtetésétől” sem. Milyenek legyenek a KGST-cgy ültműködés alapjai? Az egyes szocialista gazdaságok reformfolyamatának fő irányait bemutatva, Pécsi Kálmán eléggé sajátos módon két, gyökeresen eltérő javaslattal áll elő. Az első a tagországok belső mechanizmusainak közeledésére épül; hasonlóak az árképzés elvei, nagyjából azonos mértékű a társadalmi tiszta jövedelem központosításának aránya, a vállalatok maguk határozzák meg termelési programjaikat és partnereiket, s teljesen szabadon léphetnek kapcsolatba a KGST-n belül bármelyik vállalattal. Ennek megfelelően a tervegyeztetés tartalma is módosulna: „állami szinten a népgazdasági tervekből a külvilágba irányuló gazdasági szálak mennyiségi, minőségi, strukturális egyeztetése csak jelző szerepet játszana. Csupán kereteket vázolna, amelyeket a gazdálkodó szervezetek menet közben folyamatosan nyereségérdekeltségük által vezérelve töltenének ki.” (74. 1.) Ebben a rendszerben a nemzeti valuták, a tarszferábilis rubel és a konvertibilis valuták egyenrangú szerepet játszanak. A forgalmat fokozatosan liberalizálnák; nem egészen világos okokból először a legfontosabb termékek, 157'
