Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 3. szám - KELET-NYUGATI ÚJSÁGÍRÓ-TALÁLKOZÓ BUDAPESTEN - Berecz János: A glasznoszty és a kelet-nyugati kapcsolatok
BERECZ JÁNOS A glasznoszty és a kelet-nyugati kapcsolatok A glasznoszty a kelet—nyugati kapcsolatokban olyan téma, amelynek megvitatása időszerű és napirendre tűzése már szándékában is dicséretes elhatározás. Aki erről akar kollégáival eszmét cserélni, az nemcsak az idő szavát érti, hanem a jövő felé is fordítja tekintetét. S ha a nemzetközi tömegkommunikáció jeles személyiségei ezt éppen Budapesten teszik, akkor mi magyarok, akik állítólag fogékonyak vagyunk a szimbólumok iránt, hajlamosak vagyunk ezt a választást nem csupán véletlennek tekinteni. A glasznoszty újkeletű szó, és valójában egy új politikai gondolkodásmódot fejez ki. Orosz szó, olyan szovjet tartalommal, amely most már nemcsak a nemzetközi szóhasználatba vonul be az egyes nyelvekre való lefordítás nélkül, hanem tartalma is egyre inkább nemzetközi érvényű és értékű. A magyar fül számára furcsa csengésű, de kellemes hangzású és könnyen kiejthető szót már nálunk is megszokták, s az a magyar közvélemény, amely — helyesen — ragaszkodik anyanyelvéhez és általában igyekszik mindent magyarul, saját anyanyelvében ismerős szóval kifejezni, napjainkban nemcsak elviseli, hanem használja és, ami a legfontosabb, érti is a glasznoszty kifejezést. A cím második fele, a kelet—nyugati viszony régi téma. Azóta van napirenden, hogy kalandoskedvű eleink Földünk újabb és újabb szegleteit felfedezve, érzékszerveikkel tapasztalták, hogy van Kelet és Nyugat. De különösen téma azóta, amióta a Kelet és Nyugat szópáron nemcsak földrajzi, majd kulturális, hanem társadalmi különbözőségeket is értünk. Sőt, olyan társadalmi dichotómiát, kettészakítottságot, amelynek két pólusát képező országok idővel katonai ‘Bevezető előadás az International Press Institute tanácskozásán (Budapest, 1988. március 7.) 105
