Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 1. szám - Tabajdi Csaba: Az új szovjet külpolitikai koncepció (1985-1987)
TABAJDI CSABA Az új szovjet külpolitikai koncepció (1985—1987) Az elmúlt három évben lényeges változások történtek a Szovjetunió államközi kapcsolatrendszerében, az SZKP nemzetközi tevékenységében és a nemzetközi kommunista mozgalomhoz fűződő viszonyában.1 A szovjet külpolitikai filozófiában, szemléletmódban az 1985 áprilisa óta folyó átértékelés eredményeként — a szocializmuskép korszerűsítésével összefüggésben, az átfogó társadalmi átalakítási program részeként — fokozatosan új gyakorlati tevékenység bontakozott ki. A változások a Szovjetunió nemzetközi szerepvállalásának újragondolását, több tekintetben átértékelését tükrözik, de a folyamat — értelemszerűen — még csak a kezdeténél tart. E tanulmányban azt vizsgáljuk, hogy milyen belső és külső kihívások érték a Szovjetuniót, amelyekre külpolitikai választ is kellett adnia; miképpen módosult külpolitikájának szemléletmódja és célrendszere; menynyire mélyrehatóak, lényegiek, stratégiaiak, illetve mennyire stílus-, eszköz- és módszerbeli jellegűek a nemzetközi tevékenységben már bekövetkezett és még várható változások; végül pedig, hogy e viszonylag rövid időszak alatt a megújhodó szovjet külpolitika milyen eredményeket tudott fölmutatni. I. A Szovjetunió vezetésének a nyolcvanas évek közepén számos megváltozott belső és külső körülménnyel kellett szembenéznie. A legfontosabb módosulást az jelentette, hogy a hetvenes évek második felétől a Szovjetunió nemzetközi kötelezettségei, szerepvállalása és az ország tényleges belső gazdasági-társadalmi teherbíró képessége között növekvő aránytalanság alakult ki. Mihail Gorbacsov megfogalmazásával élve, a belső 51
