Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)

1988 / 1. szám - Tabajdi Csaba: Az új szovjet külpolitikai koncepció (1985-1987)

„pangás”, a szovjet gazdaság és a társadalom stagnálása, az ellentmondá­sok „válság előtti formáig”2 való kiéleződése mind magasabb korlátokat szabott a Szovjetunió nemzetközi tevékenységének. A hetvenes évek má­sodik felétől a Szovjetunió nemzetközi gazdasági súlyát jellemző meny- nyiségi mutatók azt tükrözték, hogy a világ ipari termelésében lényegé­ben meg tudta tartani pozícióját (a világ ipari termelésének mintegy ötö­dé),3 de a világkereskedelemből való részesedés aránya nem érte el az 5 százalékot sem.4 Még inkább figyelmeztető az a tény, hogy a minőségi mutatók világgazdasági térvesztésre utalnak.5 Az SZKP vezetése fölmérte és tudatosította, hogy a Szovjetunió olyan belső és külső gazdasági, politikai, műszaki, kulturális és humani­tárius kihívásokkal kényszerül szembenézni, amelyekre csak a szocializ­mus egész társadalomépítési gyakorlatának átalakításával, radikális meg­reformálásával és ezzel egyidejűleg az ország nemzetközi szerepvállalásá­nak alapvető újraértékelésével lehet megfelelő, előremutató választ adni. Míg a vezető tőkés országok a hetvenes évek világgazdasági válságá­ra válaszolva átalakították, korszerűsítették gazdaságuk szerkezetét, és technikájuk, technológiájuk rohamos fejlesztésével fokozatosan megújul­tak, a szocialista országok nem tudtak hatékonyan cselekedni, lépést tar­tani a kor követelményeivel. Sőt miként Mihail Gorbacsov megfogalmaz­ta: „a tudományos és műszaki fejlődés terén a legfejlettebb országokhoz viszonyított elmaradás tovább növekedett”, a késlekedés miatt „máris éveket és évtizedeket veszítettünk”.6 A két országcsoport fejlődésvonalainak eltéréseiből a Szovjetunió és a szocialista országok számára adódó kihívások sorában az egyik legjelen­tősebb az amerikai hadászati védelmi kezdeményezés (SDI), amely az amerikai tőkének a katonai fejlesztés keretében meghirdetett átfogó tech­nikai és technológiai megújulási programja. Az SDI jelenleg elsődlegesen technikai, technológiai jellegű figyelmeztetés a szocialista országok szá­mára, jóllehet nyilvánvalóan van — ma még sok tekintetben nem tisztá­zott — katonai és katonapolitikai rendeltetése is. A hadászati védelmi kezdeményezés programja ugyanis hosszabb távon a katonai biztonság terén az erőegyensúly megbontására alkalmas eszközöket alakíthat ki. A szovjet külpolitika új szemléletének térnyeréséhez hozzájárult az is, hogy lefékeződött a szocialista országok egymás közötti kapcsolatainak dinamikája. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában is mind szembe­tűnőbben mutatkoztak meg az egy helyben topogás, a kifulladás félreis­merhetetlen jelei, a hatékony érdekegyeztetési mechanizmus hiányának súlyosbodó következményei. A szovjet politika módosulására ösztönzőleg hatnak a netvenes évek végétől Kínában végbemenő bel- és külpolitikai változások is. A kínai 52

Next

/
Thumbnails
Contents