Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 3. szám - KELET-NYUGATI ÚJSÁGÍRÓ-TALÁLKOZÓ BUDAPESTEN - Balázs József: A glasznoszty szerepe a kelet-nyugati kapcsolatok fejlődésében
Nem egyszerűen a rosszat kell megírni, hanem az igazat, az igazságot, akár jó az, akár rossz. Ezzel kapcsolatban a magyar résztvevők konkrét példákat is említettek, és ehhez kapcsolódva a szovjet újságírók egy teljes listát soroltak fel azokról a témákról, amelyek nem feltétlenül kellemesek a szovjet vezetésnek és az újságolvasóknak, a szovjet sajtó mégis feltárja azokat. Ezt a nyugati kollégák részben elismerték, de közülük többen ismételten hangoztatták, hogy az igazi glasznoszty, amely fontos szerepet tölthet be a kelet—nyugati kapcsolatokban, csak akkor valósul meg, ha a szocialista országok sajtója eléri azt a szintet a különböző információk és kommentárok közlésében, amelyen jelenleg a nyugati sajtó áll. Ezzel a megállapítással a szocialista újságírók közül többen vitába szálltak. Kifejtették: ami a technikai eszközök színvonalát illeti, ebben a vonatkozásban valóban követésre méltó a szocialista országok sajtója számára is a nyugati újságok felkészültsége, technikai apparátusa. Ugyanakkor a nemzetközi glasznosztynak nem lehet kritériuma az, hogy mind tartalmi, mind stílusbeli és egyéb szakmai kérdésekben valamiféle konvergencia jöjjön létre a nyugati és a keleti országok sajtója között. Ez egyébként objektíve is képtelenség, hiszen különböző társadalmi rendszerű országokról van szó, és a nemzetközi életben sok az olyan jelenség, amelynek a megítélése még hosszú ideig eltérő lesz a két fél részéről. A vitában részt vevők ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a sajtónak és általában a médiáknak rendkívül nagy a szerepük a politikai, gazdasági, katonai vezetés és a lakosság befolyásolásában. E vitathatatlan tényből fakadóan igen komolyan merül fel mindkét részről a felelősség kérdése a különböző információk tálalásában és interpretálásában. Ezen a területen még rendkívül nagyok az eltérések, és ez még feltehetően hosszú ideig így lesz. Szükséges viszont, hogy jobban megismerjük egymás gondolkodását, motivációit, és ezt a törekvést már tendenciának kell tekinteni, amely viszont még csak kibontakozóban van. Bizonyos azonban, hogy ezen a területen egy hosszabb folyamatra van szükség annak érdekében, hogy kézzelfogható eredmények szülessenek. Ennek a folyamatnak különböző állomásai vannak: kölcsönösen törekedni kell egymás jobb megismerésére, és ha már jobban ismerjük egymást, akkor egymás érékeinek jobb megértésére. Így végül fokozatosan kialakulhatnak azok a területek, amelyeken megvalósulhat az egyetértés. A megismerés és a megértés még nem azonos az egyetértéssel. E tekintetben nagyon fontos a türelem mindkét részről és a fokozatosság betartása. Szükség van a hidegháború időszakában kialakult sztereotípiák mielőbbi felszámolására is. A sajtónak nagy szerepe van az ellenségkép kialakításában és terjesztésében. A jelenlegi nemzetközi viszonyok közepette, amikor nem egyszerűen a békés egymás mellett élésről van szó, hanem a békés együttélésiül
