Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 1. szám - Demus László: A magyar külpolitika hozzájárulása az európai biztonság és együttműködés folyamatához
cialista álláspontot, hogy javaslataikkal és fellépéseikkel a tanácskozások konstruktív légkörének biztosításában, a konfrontációs helyzetek feloldásában, a közös megegyezések kimunkálásában önállóan kezdeményezők legyenek. A magyar képviselőknek arra is törekedniük kell, hogy minél teljesebben érvényesülhessenek a helsinki záróokmányban rögzített együttműködési alapelvek és a helsinki dokumentumok szelleme és betűje. Az együttműködési lehetőségek maximális kihasználását kell elősegíteniük. A magyar küldöttek következetesen érvényesítik azt a felfogást, hogy a végrehajtási vitákban mindenki a saját gyakorlatának ismertetésével, a konstruktív együttműködés igényével vegyen részt. Más országok belső helyzetét nem taglalják vagy bírálják, mert a jogos észrevételek valódi feloldása konferenciákon nem, csakis a kétoldalú kapcsolatokban lehetséges. A belső helyzetünket, a helsinki záróokmány végrehajtásának teljesítését érintő felvetésekre és esetleges kritikákra küldötteink építő szellemben, mértéktartóan és konkrétan válaszolnak, s a jószándékú érdeklődéseket, bírálatokat nem tekintik beavatkozásnak belügyeinkbe. A helsinki záróokmány végrehajtása első évtizedének tapasztalatai alapján a magyar képviselők tevékenységük középpontjába egyre inkább azt helyezik, hogy a sokoldalú tanácskozásokon olyan eredmények, megegyezések szülessenek, amelyek gyakorlatiak, konkrétak és a helsinki dokumentumokban foglalt megállapodások érdemi, gyakorlati intézkedésekkel történő megvalósítását szolgálják az együttműködés valamennyi területén. * * A katonai biztonság, a leszerelés és fegyverzetkorlátozás kérdései általában, különösen az európai biztonság és együttműködés folyamatában a magyar külpolitika számára rendkívüli fontossággal bírnak. A Varsói Szerződés tagjaként, olyan európai államként, amely évszázadokon keresztül a „hadak útján” helyezkedett el, véres háborúk színtere és hódítások áldozata volt, és ezért rendkívül sokat szenvedett, s két világháború következtében területének kétharmadát elvesztette, az európai béke, biztonság és együttműködés legfontosabb feltételének, nélkülözhetetlen alapjának, az államok közötti bizalom elsőrendű fontosságú garanciájának tekinti az európai katonai szembenállás csökkentését, az európai leszerelés különböző vonatkozásainak előrelendítését. Ezt az érdekeltséget a Varsói Szerződés keretében kidolgozott, az európai katonai enyhülés előrevitelét szolgáló kezdeményezések demonstrálják. A Magyar Népköztársaság aktívan tevékenykedett annak érdekében, hogy Stockholmban az európai bizalom- és biztonságerősítő és leszerelési konferencia létrejöhessen. Küldöttsége ugyancsak aktívan működött közre a szocialista országok együt44
