Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 1. szám - Demus László: A magyar külpolitika hozzájárulása az európai biztonság és együttműködés folyamatához
tes javaslatainak kidolgozásában, magyarázatában, a konferencia záró- dokumentumának kidolgozásában és elfogadásában, többek között az erőszakról való lemondás és az ellenőrzés kérdésében. Erőteljesen érvényesült a konstruktív légkör kialakítására és a különböző nézetek kompromisszumos közelítésének elősegítésére irányuló magyar törekvés, amely ezáltal hozzájárult az összes résztvevők érdekeit kielégítő kompromisszumos megoldások kimunkálásához, amelyek az 1986 szeptemberében elfogadott stockholmi dokumentumban öltöttek testet. A Magyar Népköztársaság a stockholmi dokumentumban rögzített bizalomerősítő intézkedések pontos és igényes teljesítésében ezért kíván példamutatóan eljárni. Az európai haderők és hagyományos fegyverzetek radikális csökkentését célzó budapesti felhívás nyomán a magyar diplomácia lehetőséget kapott az e témával kapcsolatos elképzelések egyeztetésére, valóra váltásuk ösztönzésére mind a Varsói Szerződés, mind az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében. Több alkalommal került sor Budapesten a Varsói Szerződés szakértőinek eszmecseréjére a budapesti felhívás utógondozásának kérdéseiről, a NATO válaszáról és az azóta megindult, a bécsi utótalálkozóhoz kapcsolódó ún. 23-ak előkészítő tárgyalásainak problémáiról. Ezekben a tevékenységi körökben a magyar szakértők a Varsói Szerződés álláspontjának alakításában közreműködve, a bécsi utótalálkozón e kérdésről folyó eszmecseréken azokat a törekvéseket támogatják, melyeknek célja az érdemi tárgyalások megkezdése a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között, a semleges és az el nem kötelezett országok megfelelő bevonásával, érdekeik figyelembevételével, az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében. A fentiekkel összhangban a célunk az, hogy a bécsi utótalálkozón kidolgozandó megegyezések biztosítsák egyfelől a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel, valamint a leszereléssel foglalkozó, Stockholmban megkezdett tárgyalások folytatását a bécsi utótalálkozó után. Másfelől az összeurópai együttműködés elmélyítésének lényegbevágó kérdéseként a helsinki folyamathoz kapcsolva határozzák meg a hagyományos leszerelésről folytatandó tárgyalások céljait és feltételeit. A leszerelés problémavilágához hasonló jelentőséget tulajdonítunk a biztonság nem katonai vonatkozásainak, így az emberi jogok kérdéseinek is. Az emberi jogokról folytatott vitákban, az együttműködés tehetségeinek kutatásában, a madridi utótalálkozón, illetve az ottawai emberi jogi szakértői találkozón, az emberi jogok megvalósítását célzó átfogó együttműködés iránti érdekeltség alapján a magyar küldöttek az emberi jogok és alapvető szabadságjogok átfogó kezelése mellett szálltak síkra. E jogok nem szűkíthetők le csupán a személyi, illetve az állampolgári jogok kö45
