Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 3. szám - Kádár Béla: A külgazdaságorientált struktúrapolitika és szakosodás külpolitikai és gazdaságdiplomáciai összefüggései
politika segítségével könnyebben tartósítható a diszpreferencia-mentes- ség állapota. E két ország kulcsfontosságú a korszerű technológiák megszerzése szempontjából is. A külpolitikai kapcsolatok kiemelt fejlesztése e vonatkozásban stratégiai követelmény. A korszerű technológiák másodkézből való megszerzéséhez az elkövetkező években a kialakult fejlettségi színvonal, a gazdaságpolitikai környezet és kereskedelmi gyakorlat alapján Tajvan, Hongkong, Dél-Korea és Brazília kínálja a legkedvezőbb lehetőségeket. Rendkívül sürgető feladat a külpolitikai és külgazdasági kapcsolatok átfogó javítása az említett országokkal a technológiabeszerzési források bővítése érdekében. — A bilaterális fejlesztés sajátos területét jelentik a szövetségi államrendszerű országok tartományi, illetve helyi kormányzataival kiépíthető kapcsolatok. A nagyobb gazdasági térségeken belül, pl. az Egyesült Államokban, az NSZK-ban, Brazíliában, Kanadában a helyi kormányzatok és helyhatóságok éles versenyben állnak egymással új erőforrások és piacok megszerzéséért. E versenyben mind általánosabbak az országos gyakorlattól eltérő helyi gazdaságpolitikai preferenciák (adózás, finanszírozás, infrastrukturális támogatás, alapkiegészítés, stb.). Offenzív magyar piaci stratégia, a külföldi magyar gazdasági bázis bővítése esetén a helyi kormányzatokkal való együttműködés létesítése járulékos piacrajutási segítséget jelenthet. Igen tanulságosak ebből a szempontból a közeli Bajorország kormányzatának az NSZK hivatalos kül- és külgazdaságpolitikájá- íól eltérő törekvései a keleti kereskedelem elmélyítésére. A nemzeti kormányokra és a fővárosi övezetekre összpontosító magyar kapcsolatépítési gyakorlat és külszolgálati szervezeti rendszer mindezideig ezeknek a lehetőségeknek alaposabb kiaknázását nem tette lehetővé. Nagyfontosságú gazdaságdiplomáciai feladat a helyi kormányzati érdekeltség mértékének, lehetőségeinek felderítése a Magyarországgal kialakítható együttműködéssel kapcsolatban. — Az egyes partnerországokban központi jelleggel települő nagyvállalatok lényegében azonos rangú szereplői a nemzet-államokkal való nemzetközi gazdasági együttműködésnek. Erőforrásaik, manőverképességük gyakorta lényegesen nagyobb mint a nemzet-államoké. A legtöbb nemzetállamban megnövekedett költségvetési korlátokkal, a kormánypolitika belgazdasági mozgásterének szűkülésével kapcsolatosan a külgazdasági pozíciók javítására irányuló kormánytörekvések nagyobb mértékben kénytelenek támaszkodni a nemzetközi nagyvállalatokkal való együttműködésre. A külgazdasági diplomácia a nemzetközi regionális és kormányszintű együttműködés mellett mindinkább integrálja a nemzetközi nagy- vállalati szférával való együttműködés összetevőit. A nemzetközi nagyvállalatokkal való együttműködés kis országok 88
