Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)

1988 / 3. szám - Kádár Béla: A külgazdaságorientált struktúrapolitika és szakosodás külpolitikai és gazdaságdiplomáciai összefüggései

zése, amelyeket a Magyarországhoz hasonló gazdaságfejlettségi színvonalú és termékkínálatú fejlődő országok élveznek. Másfél évtizeddel ezelőtt a relatív magyar fejlettségi színvonal és az exportstruktúra fejlettsége még nem indokolta volna a GSP elbánás igénylését, az időközben megváltozott relatív fejlettségi szintek, piaci helyzetek és magyar növekedési teljesítmények alapján az ilyen kereskedelempolitikai fellépés jóval könnyebben alátámasztható. Az ország belső és külső imageformálásával kapcsolatos tevékenységet célszerű fokozatosan összehangolni az említett kereskedelempolitikai szükségszerűséggel.

Az említett kényszerek következtében új alapokon célszerű újabb erőfeszítéseket tenni és kompromisszumokat vállalni a korábban sikertelenül végződött finn típusú, a vámok kölcsönös mérséklésére majd eltörlésére irányuló szabadkereskedelmi megállapodások létesítésére a nyugateurópai országokkal. Az esetleges partnerek szabadkereskedelmi megállapodásból fakadó piaczavarási aggályainak eloszlatása érdekében erőteljesebb magyar garanciákat és ellentételeket tartalmazó csomagterv kialakítása szükséges.

— A gazdasági diplomáciára sürgős új feladatok hárulnak egy esetleges magyar gazdasági szükségállapottal együtt járó gazdaságirányítási fejlemények várható nemzetközi „lereagálásának” felderítésével kapcsolatosan. Bár ilyen fejlemények egyáltalán nem kívánatosak, nem teljesen kizárt, hogy a magyar gazdaság teljesítményeinek további kedvezőtlen alakulása, illetve a gazdasági-politikai feszültségek súlya az elmúlt két évtized deklarált magyar gazdaságfilozófiájától eltérő irányítási technikák és eszközök alkalmazásához vezet. Célszerű előzetesen felmérni, hogy a „nem piackonform” módszerek esetleges alkalmazásának milyen méretűek lennének a nemzetközi kereskedelempolitikai költségei, illetve milyen előkészítő kereskedelempolitikai munka volna szükséges az átmeneti dri- gista irányítási jellegű eszközök nemzetközi és bilaterális elfogadtatásához.

Bilaterális kapcsolatok

A magyar külgazdaságorientált struktúrapolitika és a kereskedelempolitika vázolt általános összefüggései természetszerűleg befolyásolják a fontosabb partnerországokkal fenntartott kapcsolatokat. A bilaterális kapcso- latfejlesztésben az alábbi főbb megfontolások érdemelnek nagyobb figyelmet:

—j A tengerentúli világgazdasági hatalmak (Egyesült Államok, Japán) esetében a magyar piaci jelenlét marginális nagyságrendje és a gazdaság- politikai környezet általános jellege következtében az aktív és átfogó kül87