Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 1. szám - Demus László: A magyar külpolitika hozzájárulása az európai biztonság és együttműködés folyamatához
hogy egyedülálló a helsinki folyamat 12 éves történelmében. Más részt vevő ország nem tett ilyen kezdeményezést. A magyar diplomácia számára ily módon a helsinki záróokmány végrehajtásának 12 esztendeje egyértelműen bebizonyította: a végrehajtás leghatékonyabb, leggyümölcsözőbb, a nemzeti érdekeket legjobban szolgáló kerete a kétoldalú kapcsolatfejlesztés, az egyes részt vevő országokkal meglévő kétoldalú együttműködés átfogó fejlesztése. Az itt elért előrehaladás, eredmények, kölcsönösen kialakult bizalom adja meg az egyoldalú lépések mellett a záróokmány végrehajtását szolgáló sokoldalú fórumokon történő részvétel legjobban kamatoztatható alapjait. A magyar diplomácia tevékenysége az európai biztonsági és együttműködési folyamat sokoldalú tanácskozásain A záróokmány végrehajtásának előmozdításában fontos és látványos szerepük van a sokoldalú EBEÉ-utótalálkozóknak, fórumoknak, szakértői konferenciáknak. Ezt az magyarázza, hogy a kollektív tanácskozások az egyedi szándékokat meghaladó értékű akarat kibontakoztatására alkalmas mechanizmusok. Melyek tehát a magyar diplomácia fő törekvései és a fellépését meghatározó alapvető tényezők, amelyek a magyar küldöttek tevékenységét megszabják ezeken a találkozókon? Mint ahogyan többször említettük, diplomáciai tevékenységünk szoros összhangban áll belső gazdasági, politikai fejlődésünk irányával, szorosan épít annak eredményeire, s az azok által megalapozott nemzetközi tekintélyünkre. Ennek megfelelően konferenciadiplomáciánk legfontosabb feladata, hogy minél hatásosabban képviselje az adott időszakban előtérben álló konkrét magyar nemzeti érdekeket. A Magyar Népköztársaság képviselői — a fenti célkitűzéssel azonosulva — aktívan együttműködnek a szocialista országok küldöttségeivel a szocialista közösség egyeztetett álláspontjainak kimunkálásában, a szocialista közösség érdekeinek érvényesítésében. Ennek folyamatában a magyar képviselők tevékenységükben megfelelően figyelembe veszik az egyes részt vevő országokkal meglévő kétoldalú kapcsolatainkhoz fűződő konkrét érdekeinket. így mindenekelőtt a semleges és el nem kötelezett országok képviselőivel alakítják ki szoros és érdemi együttműködésüket. Több alkalommal hasznos együttműködésre nyílik lehetőség a NATO, illetve a közös piaci államok küldöttségeivel is a legfontosabb és a számunkra különösen fontos napirendi kérdésekben. A sokoldalú tanácskozásokon részt vevő magyar küldötteknek úgy kell képviselniük és érvényesíteniük érdekeinket és az egyeztetett szo43
