Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 1. szám - Demus László: A magyar külpolitika hozzájárulása az európai biztonság és együttműködés folyamatához
megváltoztatta a helyzetet. Ha számszerűsíteni lehetne, ma bizonyosan túlsúlyban lennének azok a nyugati együttműködési kezdeményezések, amelyeket nem a szocialista szövetség belső bomlasztásának szándékával terjesztenek elő, hanem a kölcsönös érdekekre figyelemmel. Természetesen a mai viszonyok között is élnek még olyasfajta indirekt próbálkozások, amelyek mögött nyugati részről megosztási szándékot is fel lehet tételezni. Ilyennek tekinthető például Magyarország „bezzeg ország”- szerű ábrázolása a nyugati sajtó egy részében, amely mögött a szocialista partnerekben ébresztendő kételyek szándékát is fel lehet fedezni. Ám manapság nem ez a differenciálás jellemző, hanem a szövetségi rendszerhez tartozás és az egyes országok egymástól eltérő fejlettségi szintjének, jellegének kölcsönös tudomásulvétele és elfogadása. Természetes és szükségszerű fejlődési iránya ez korunknak, fontos szempontja a nemzetközi kapcsolatok realista szemléletű alakításának. A magyar diplomácia nemcsak a magas szintű politikai megbeszélések kereteit használta fel a záróokmány végrehajtásának kétoldalú kapcsolatfejlesztés révén történő előrevitelére. A magas szintű tárgyalásokon kifejezett elvi egyetértést a gyakorlat nyelvére fordította. Ezt a célt szolgálta az 1976. második felében elindított magyar kezdeményezés, melynek keretében 19 tőkés ország kormányának diplomáciai úton ún. relációs javaslatot adtunk át. A javaslatok egyrészt tükrözték a magyar érdekeknek megfelelő kétoldalú kapcsolatépítési irányokat, másrészt az együttműködés szélesítését célzó javaslatok egyben a záróokmány ajánlásainak, rendelkezéseinek végrehajtását is jelentették. Javaslataink szerkezete, az együttműködési témák felsorolása egyrészt követte így a záróokmány szerkezetét, másrészt az adott országgal meglévő kapcsolatok szintjéhez, konkrét feladataihoz igazodott. Az első eredmények és tapasztalatok alapján 1978 végén és 1979 folyamán a magyar kormány újabb javaslatköteget tett le az érintett országok asztalára, amelyek — mindenekelőtt a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok kérdéseiben — tovább gazdagították, újabb elemekkel egészítették ki a korábbi kezdeményezéseket. 1986 tavaszán Magyarország megismételte diplomáciai akcióját, újból emlékeztetőket juttatott el 19 tőkés országnak, javasolva többek között a magas szintű politikai érintkezések gyakoribbá tételét, a gazdasági együttműködés korszerű formáinak elterjesztését, egymás kulturális értékeinek jobb megismerését, a tudományos, a tájékoztatási, a sport és az idegenforgalmi kapcsolatok bővítését. Javaslataink kidolgozásánál a kétoldalú kapcsolatainkban elért korábbi eredményeinkre, valamint az időközben lezajlott sokoldalú EBEÉ- találkozók, szakértői tanácskozások tapasztalataira, hasznosítható javaslataira támaszkodtunk. A magyar diplomáciai kezdeményezés sajátossága, 42
