Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 3. szám - Erdélyi András: A szovjet-német megnemtámadási szerződés létrejöttének körülményei
met—szovjet megnemtámadási szerződéssel Lengyelországot súlyos csapás érte.12 A szovjet—német megnemtámadási szerződést augusztus 23-án Moszkvában Ribbentrop német külügyminiszter és Molotov szovjet külügyi népbiztos írta alá. A megbeszélések során Ribbentrop két ízben tárgyalt Sztálinnal. Megállapítható, hogy az aláírt szerződés gyakorlatilag a szovjet tervezet szövegére épült. A szovjet javaslat és a végső szöveg között annyiban mutatkozott eltérés, hogy a szerződés bevezető szövegének szovjet változata a nemzetek közötti béke erősítéséről, míg az aláírt szerződés a Németország és a Szovjetunió közötti béke erősítéséről tett említést; továbbá abban, hogy a szovjet elképzelések szerint a szerződés ötéves időtartamra szólt volna, míg az aláírt okmány tízéves érvénnyel született meg. Az alábbiakban közöljük a szerződés bevezető és főbb rendelkező részeinek szövegét: „A Német Birodalmi Kormány és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya, attól az óhajtól vezéreltetve, hogy a béke ügyét Németország és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között erősítsék, és kiindulva az 1926 áprilisában Németország és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között kötött semlegességi szerződés alapvető rendelkezéseiből, a következő megállapodásra jutottak: 1. A két Szerződő Fél kötelezi magát, hogy tartózkodik az egymás ellen irányuló minden erőszakos ténykedéstől, minden támadó cselekménytől és minden támadástól, akár külön, akár más Hatalmakkal együtt. 2. Amennyiben a Szerződő Felek egyike egy harmadik Hatalom részéről háborús cselekmények tárgyává lenne, a másik Szerződő Fél ezt a harmadik Hatalmat semmilyen módon nem fogja támogatni. 3. A két Szerződő Fél kormányai a jövőben tanácskozás céljából folyamatosan érintkezésben maradnak egymással, abból a célból, hogy egymást kölcsönösen tájékoztassák a közös érdekeiket érintő kérdésekről. 4. A két Szerződő Fél egyike sem fog részt venni semmiféle olyan hatalmi csoportosulásban, amely közvetve vagy közvetlenül a másik Fél ellen irányul. 5. Amennyiben a Szerződő Felek közt bárminő kérdés tekintetében viták vagy viszályok keletkeznének, a két Fél ezeket a vitákat vagy viszályokat kizárólag barátságos eszmecsere vagy szükség esetén békéltető bizottságok útján fogja tisztázni.” A szerződést tízéves időtartamra kötötték további ötéves időtartamra való meghosszabbítás lehetőségével. A szerződés aláírása után azonnal életbe lépett. A ratifikálást a legrövidebb időn belül irányozták elő. 75
