Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 3. szám - Erdélyi András: A szovjet-német megnemtámadási szerződés létrejöttének körülményei
nagyon komoly és szovjet részről konkrétabban szeretnék tudni, hogy a német kormány mely kérdéseket kívánja érinteni a jegyzőkönyvben. Az első találkozást csupán félórával követő, Molotov kezdeményezésére létrejött újabb találkozásukkor a népbiztos közölte, hogy Ribbentrop moszkvai útja augusztus 26—27-én megvalósulhat. Egyúttal átadta a német nagykövetnek a megnemtámadási szerződés szovjet tervezetét. A tervezet szövege után, utóiratként, az alábbiak álltak: „A jelen szerződés csak akkor válik érvényessé, ha egyidejűleg egy külön jegyzőkönyv is aláírásra kerül azokról a kérdésekről, amelyekben a Szerződő Felek a külpolitika terén érdekeltek. A jegyzőkönyv a szerződés szerves része lesz.”8 Augusztus 19-én aláírták a Szovjetuniónak nyújtandó kereskedelmi hitelről szóló szovjet—német kereskedelmi megállapodást. Augusztus 20- án Hitler személyes üzenetet intézett Sztálinhoz. Az ebben foglaltak szerint a kereskedelmi megállapodás a kétoldalú kapcsolatok átformálásának első lépése, a Szovjetunióval való megnemtámadási egyezmény megkötése pedig a német politikát hosszú távra meghatározza. Közölte, hogy a német fél elfogadja a szerződés szovjet tervezetét, a kiegészítő jegyzőkönyv tartalmát pedig a legrövidebb időn belül tisztázhatják, amennyiben egy felelős német államférfi Moszkvába látogathat. Hangsúlyozta azt is, hogy a német—lengyel feszültség elviselhetetlenné vált és a válság bármelyik nap kirobbanhat. Hitler javasolta, hogy Ribbentropot augusztus 22-én, legkésőbb 23-án fogadják Moszkvában. Tájékoztatott arról is, hogy a német külügyminiszternek rendkívüli felhatalmazása van a megnemtámadási szerződés és a jegyzőkönyv aláírására.9 Sztálin augusztus 21-i válaszában közölte, hogy Ribbentropot készek augusztus 23-án fogadni. Reményét fejezte ki, hogy a megnemtámadási szerződés határozott fordulatot hoz majd a két ország politikai kapcsolataiban.10 A TASZSZ augusztus 21-én kiadott közleménye utalt rá, hogy a szovjet és a német kormány közötti eszmecsere kifejezésre juttatta mindkét félnek azt az óhaját, hogy politikai kapcsolataikban csökkentsék a feszültséget és megnemtámadási szerződést kössenek egymással.11 Augusztus 22-én a német külképviseletek körtáviratot kaptak az előkészítésben levő német—szovjet szerződésről. Eszerint az Antikomintern Paktum részvevő számára egyre világosabbá vált, hogy Anglia a fő ellenség. „Az orosz bolsevizmus döntő szerkezeti változáson ment keresztül Sztálin alatt. A világforradalom gondolata helyébe az orosz nacionalizmus gondolatához való ragaszkodás és a szovjet állam jelenlegi nemzeti, területi és társadalmi alapokon való megszilárdításának koncepciója jelent meg. .. Természetesen a kommunizmussal való szembenállás Németországon belül teljes mértékben megmarad.” A körtávirat szerint a né74
