Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 1. szám - Szentesi György: Az atomfegyverek két csoportjának felszámolását előíró szovjet-amerikai szerződés létrejöttéről és jelentőségéről
SZENTESI GYÖRGY Az atomfegyverek két csoportjának felszámolását előíró szovjet-amerikai szerződés létrejöttéről és jelentőségéről A harmadik Gorbacsov—Reagan csúcstalálkozó legfontosabb eseményeként 1987. december 8-án Washingtonban írták alá azt a mind ez ideig legnagyobb jelentőségű leszerelési egyezményt, amely két különösen veszélyes atomfegyvercsoport fegyverrendszerként történő maradéktalan felszámolását írja elő. Az első igazi fegyverzetcsökkentést eredményező szovjet—amerikai szerződés értelmében mind a Szovjetunió, mind pedig az Egyesült Államok teljes egészében felszámolja: — három esztendő alatt az 1000—5500 kilométeres — tehát közepes hatótávolságú — szárazföldi telepítésű ballisztikus rakétáit és robotrepülőgépeit; — másfél esztendő alatt az 500—1000 kilométeres hatótávolságú hadműveleti-harcászati ballisztikus rakétáit. A leszerelés, a fegyverzetkorlátozás kérdéseiben, eseményeiben jártasak, a nemzetközi politika, a biztonságpolitika értői és szakértői számára mindezekből nyilvánvaló, hogy egyfelől az új szovjet—amerikai megállapodás a tárgyalások kezdeti szakaszában a Szovjetunió számára elfogadhatatlannak látszó reagani nulla megoldáson alapul, másfelől pedig az, hogy az egyezmény értelmében felszámolandó atomfegyverek a két fél rendelkezésére álló összmennyiségnek csak jelentéktelen hányadát, a szerződés részleteinek pontos ismeretét megelőző becslések szerint mindössze 3,5—4 százalékát teszik ki. Mindezek figyelembevételével nem tekinthetők indokolatlannak azok, az új szovjet—amerikai megállapodás kapcsán felvetődött kétségek, amelyeket ismert szakértők, neves politikai személyiségek a következő módon fogalmaztak meg: 3
