Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 2. szám - KÜLFÖLDI SZAKÉRTŐK FÓRUMA - Klein, Jean: A nemzetközi biztonság időszerű vonatkozásairól
vitákat vált is ki, és egymásnak ellentmondó értékeléseket szül. Végül, a gazdasági interdependencia jelensége és a környezetvédelem szükségessége olyan intézkedések meghozatalához vezetett, amelyek már a béke megszervezéséhez tartoznak. A béke ugyanis nem egyszerűen a háború nem létét jelenti, hanem egy olyan nemzetközi rendet feltételez, amelyben az egyének és az emberi közösségek szabadon érvényesíthetik identitásukat, és a méltányosság elvei alapján vehetnek részt a világ anyagi javainak elosztásában. A Párizsban működő Nemzetvédelmi Tanulmányok Alapítványának szervezésében 1973 novemberében kollektívumot tartottak a fenyegetettségi érzés témájáról. A tanácskozáson nyilvánvalóvá vált, hogy a franciákban nem annyira a háború kelt félelmet, mint inkább a környezetszennyezés, a politikai és az emberi jogok megsértése, a modern élet velejáróiként fellépő lelki megrázkódtatások és stresszhatások, az erkölcsi és polgári értékek válsága, valamint a fiatalabb nemzedékek távlatvesztése.9 A tanácskozáson felszólalók látnoki módon beszéltek azokról a gazdasági és ökológiai bizonytalansági tényezőkről, amelyeknek a jelentőségét már akkor kezdték érzékelni, és amelyek ma mindennapi életünk legfontosabb problémái közé tartoznak. Az 1987. októberi tőzsdeválság világossá tette, hogy milyen fenyegetést hordoz magában a nemzetközi monetáris rendszer zilált állapota, valamint az Egyesült Államok és bizonyos harmadik világbeli országok eladósodottsága. A csernobili atomerőműben 1986 tavaszán bekövetkezett baleset ráirányította a figyelmet az atomenergia békés felhasználásában rejlő kockázatokra, és feltárta a szovjet erőművek biztonsági rendszerének fogyatékosságait. A tengerek olajfoltokkal, a folyamok ipari szennyvízzel való elszennyeződése immár krónikus problémává vált, és a környezet pusztulása kétségkívül az egyik legfontosabb kihívás, amellyel az ipari társadalmaknak szembe kell nézniük. Végül, a helsinki záróokmány 1975-ben történt elfogadása óta általánosan elismert tény, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása „lényegbevágó fontosságú tényező az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztéséhez szükséges béke, igazságosság és jólét szempontjából”. Az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő 35 államnak az emberi jogok védelmére kialakított mechanizmusa jóvoltából szerény, de valós eredmények születtek, és a helsinki konferencia eredményeinek áttekintésével foglalkozó bécsi találkozón bizonyossá vált, hogy szoros kapcsolat áll fenn a katonai biztonság és a humanitárius területeken megvalósuló együttműködés között. 164