Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 2. szám - HUMANITÁRIUS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDÉSEK - Láng István: A környezetvédelem problémái korunkban
ülésen vitatták meg. Ezek közül az egyiket Budapesten rendezték meg 1987 májusában a KGST tagországok környezetvédelmi minisztereinek részvételével. A Közös Jövőnk című jelentés 1988 februárjában magyar nyelven is megjelent a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában. A jelentés fő üzenete az emberiséghez egy olyan perspektíva felvázolása, amely az ezredfordulóra és az azt követő időszakra lehetővé teszi az alapvető emberi szükségletek kielégítését a növekvő népesség számára oly módon, hogy a következő generációk számára is megmaradjon az igények hasonló kielégítésének lehetősége. E cél eléréséhez azonban új gazdaság fejlesztési modellre van szükség. Nevezetesen olyanra, amelyben a gazdaságpolitika és a környezetvédelmi politika egységes rendszerben jelenik meg és a gazdasági igények kielégítése nem a környezet minőségének rovására történik. Az ilyen fejlesztést angol szakkifejezéssel „sustainable development”- nek nevezték el. Hosszas viták után a magyar nyelvben „harmonikus fejlődés” kifejezéssel illették ezt a fogalmat a Közös Jövőnk című könyv fordítói. Az egyértelműség kedvéért a továbbiakban célszerű most már ezt a magyar kifejezést használni. A jelentés szerint a harmonikus fejlődés eléréséhez szükséges: — olyan politikai rendszer, amely hatékony állampolgári részvételt biztosít a döntéshozatalban; — olyan gazdasági rendszer, amely képes áru többletet és technikai ismereteket létrehozni egy önmagára támaszkodó és fenntartó bázison, — olyan társadalmi rendszer, amely megoldást nyújt a diszharmonikus fejlődésből eredő feszültségekre, — olyan termelési rendszer, amely tiszteletben tartja a fejlődés ökológiai alapjainak megőrzését, — olyan technikai rendszer, amely folytonosan új megoldásokal kutat, — olyan nemzetközi rendszer, amely elősegíti a megfelelő kereskedelmi és pénzügyi formákat, — olyan kormányzati rendszer, amely rugalmas és rendelkezik az önkorrekció képességével. A felsorolásból kitűnik, hogy a harmonikus fejlődés igen komplex természeti, társadalmi folyamat, amelyben a természeti erőforrások hasznosítása, a gazdaságfejlesztés, valamint a különböző szintű irányítás ösz- szefonódva jelenik meg és képes arra, hogy állandó változásban legyen. A harmonikus fejlődés nemzeti szinten azt is jelenti, hogy környezetkímélő, anyag- és energiatakarékos technológiákat, eljárásokat és ehhez alkalmazkodó egyéni és közösségi életmódot szükséges kialakítani. Mindez a társadalom egyes csoportjaitól, a különböző közösségektől nagyobb 149
