Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 2. szám - NEMZETKÖZI KATONAI BIZTONSÁG - Tolnay László: A katonai biztonság jellemzői és dimenziói
szók olyan pozícióban vannak, amelynek birtokában bárkit túlélhetnek. Ha mi katonai, politikai és gazdasági téren fellépünk az együttműködés érdekében, akkor ők készek együttműködni és azt hatékonnyá tenni. Ha viszont az Egyesült Államok stratégiai bázisok, gazdasági befolyási zónák egyoldalú megszerzését és politikai szövetségek kiépítését kezdeményezi, akkor a Szovjetuniónak válaszolnia kell erre. Az Egyesült Államoknak meg kell egyeznie a Szovjetunióval, hogy elkerülje Oroszország izolációját, mert ez a politika az Egyesült Államokat jobban izolálná, mint az oroszokat.”15 A „feltartóztatás” politikai doktrínájának elméleti megalapozása tehát jóval a második világháborút megelőző időbe nyúlik vissza, geostraté- giai indíttatású igazolására azonban napjainkban is számos kísérlet történik. Ide sorolható Zbigniew Brzezinski közelmúltban megjelent könyve, amely a korábbi geopolitikai irányzatok szintéziseként is felfogható.16 Fejtegetéseiben fellelhető Mahan, Mackinder, de mindenekelőtt Spykman nézeteinek hatása, mintegy logikai előzményeként Brzezinski ismert17 s itt továbbfejlesztett geopolitikai világképének. Brzezinski is abból a tényből indult ki, hogy a régi Európa-központú világ romjai felett új nemzetközi hatalmi rendszer alakult ki, amelynek két fő állama a Szovjetunió és az Egyesült Államok. E két pólus között jött létre az a konfliktus, amelyben a két nemzet — a történelemben első ízben — a világ feletti uralomért verseng, s amely a rivalizálás mértékét tekintve az egész világra kiterjed. A világhatalomnak az a felosztása, amelyben a Szovjetunió tartja uralma alatt a hatalmas középső szárazföldet, miközben az Egyesült Államoknak marad a nyugati félteke, nem elfogadható, mivel az az amerikaiak által irányított társadalmi, gazdasági és politikai globális struktúrának a végét jelentené. Amennyiben ugyanis a Szovjetunió megszerezné az eurázsiai kontinens peremtérségeit — Nyu- gat-Európát, a Távol-Keletet és Ázsia déli részét —, akkor nemcsak ezeket a hatalmas emberi, gazdasági és katonai erőforrásokat ellenőrizhetné,18 hanem kijutna a nyugati féltekéhez vezető útra, az Atlanti- és a Csendesóceánra is. A konfliktus tehát mindkét oldalról elsősorban a hatalom és a befolyás területekre és emberekre való kiterjesztésében, s olyan katonai erő megteremtésében fejeződik ki, amely a másikat „megfélemlíti” és „féken tartja”. Ez utóbbi elsődleges eszköze az atomfegyver. Az Egyesült Államok célja tehát az, hogy a Szovjetunió ne szerezhesse meg az uralmat Eurázsia felett, a Szovjetunió pedig arra törekszik, hogy eltávolítsa ellenfelét a kontinensről. A konfliktus elsősorban politikai verseny formájában jut kifejezésre, s három fő irányban folyik: Európá44
