Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 2. szám - NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK-POLITIKAI BIZTONSÁG - Kiss J. László: A biztonság értelmezéséről a nyolcvanas években
mára nyilvánvaló, hogy milyen hátrányokkal és többletköltségekkel jár, ha egy állam kívül marad a nemzetközi interdependancia rendszerén. Biztonság és nukleáris fegyverek A második világháború után kialakult nemzetközi biztonsági rendszer újraalakításában az egyik legfontosabb kérdés, hogy miképp lehet az atomfegyverek' szerepét kiiktatni, vagy azok számát drasztikusan csökkenteni. A lényeges különbséget mutató állapotok közül három különösen szembetűnő. Mihail Gorbacsov 1986. januári több lépcsős javaslata politikai eszközöket helyezett kilátásban annak érdekében, hogy a világ az ezredfordulóig atomfegyvermentes legyen. Ronald Reagan egy alapvetően politikai kérdést, a nukleáris fegyverek kiküszöbölését technikai problémaként fogalmazott meg, s egy új posztnukleáris, űrbéli védelmi rendszer ki- fejlesztésében látja a lehetőséget nemcsak az atomfegyverek számának jelentős csökkentésére, hanem az atomfegyvermentes világ megteremtésére is. Az SDI roppant költségekkel a hadászati sebezhetetlenség egy lehetséges változatának megvalósítását célozza. Ez lényeges fordulópontot jelent, hisz a SALT—I megállapodás nem a sebezhetetlenségben, hanem a kölcsönös és tudatos sebezhetőségben rögzítette a stabilitás alapját. Nem szólva arról, hogy az SDI kifejlesztése szétfeszíti az ABM-szerződés politikailag korlátozó kereteit. Egy harmadik nézőpont a két megközelítést lényegében a politikai, illetve a technológiai utópiák világába utalja, s az atomfegyvermentes világot éppoly kevéssé tartja megvalósíthatónak, mint az általános és teljes leszerelést. Eszerint az atomfegyvermentes világ nem jelentene biztonságosabb világot, mivel az atomfegyverek olyan visszatartó erőt jelentenek, amelyek minden háború, a konvencionális háború kitörését is megakadályozzák. Egyesek még ennél is tovább mennek. A nukleáris fegyvereknek csaknem olyan teológiai értelmet tulajdonítanak, mint az „eredendő bűnnek”, amelytől nem lehet megszabadulni. Az atomfegyverek kiküszöbölése csak egy olyan világban képzelhető el, amelyben valamennyi leszerelő fél társadalma „nyitott és pluralista demokrácia”. Ez a megközelítés nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a megbízhatóan ellenőrizhető atomfegyvermentes világ előfeltétele a Szovjetunió és a szocialista országok társadalmi rendszerének a megváltozása.13 Valójában az atomfegyvermentes világ kérdése rendkívül bonyolult, hiszen a második világháború után a nukleáris fegyverek és a nukleáris elrettentés a nemzetközi viszonyok lényegi strukturális elemévé vált. Az atomfegyverek szerepének csökkenése vagy a nemzetközi kapcsolatok 29
