Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 1. szám - INTÉZETI ÉLET - Tóthné Nagy Magdolna: A Magyar Külügyi Intézet nemzetközi tevékenysége 1987-ben
megállapodások a közeljövőben nem várhatók, mert az Egyesült Államok elsősorban nem a formális megállapodásokban érdekelt, hanem a Szovjetunió magatartásának megváltozásában. Az INF-megállapodást úgy értékelte, hogy bár fontos lépés, de nem a szovjet—amerikai kapcsolatok alapvető problémáit érintő siker. Az Egyesült Államok Kelet-Európa politikájára a folytonosság jellemző, de várhatók bizonyos hangsúlyeltolódások. Az amerikai külpolitikában a kelet—nyugati, valamint a szovjet— amerikai kapcsolatok kérdéseit szoros összefüggésben kezelik, s hozzáfűzte, hogy ha nem intenzifikálódik Európában a kelet—nyugati együttműködés, ez alááshatja az enyhülést. Charles Gáti, a Columbia Egyetem professzora ezzel szemben azt fejtegette, hogy az Egyesült Államok nem érdeklődik eléggé Kelet-Közép- Európa iránt, ez a térség csak az Atlanti Szövetség, a Szovjetunió, Kína és a Közel-Kelet után következik. (1987. január 26.) William W. Griffith, a MIT professzora szerint (1987. június 17.) a Kelet-Európához való viszonyt alapvetően a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulása határozza meg. E kapcsolatokat a jövőben is a „korlátozott konfliktus” jellemzi, mindkét nagyhatalom vezetője érdekelt azonban az enyhülés egy bizonyos szintjének fenntartásában, konkrét fegyverkorlátozási megállapodások elérésében. Határozottan érzékelhető, hogy mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok nagyobb figyelmet fordít a hagyományos fegyverzetekre, és bizonyos értelemben kész eltávolodni a nukleáris elrettentéstől. Bár a gorbacsovi politika és egy INF-egyezmény csökkentik a bizalmatlanságot a Szovjetunióval szemben az amerikai kormányzatban és a közvéleményben, a bizalmatlanság azonban továbbra is erős, amit növelnek a regionális konfliktusokkal kapcsolatos lépések. Madeline Albright, a Georgetown Egyetem professzora (1987. június 29.) szerint a Szovjetunió megítélése az Egyesült Államokban kettős: egyrészt tovább él a hagyományos bizalmatlanság, de ugyanakkor nő a remény is, hogy megegyezésre juthatnak a fegyverzetkorlátozásban és a regionális konfliktusokat érintő kérdésekben, hiszen a két ország érdekei gyakran párhuzamosak, vagy közel állnak egymáshoz. John Edwin Mroz, a New York-i Kelet—Nyugati Biztonsági Tanulmányok Intézetének (IEWSS) elnöke szerint (1987. október 22.) a Szovjetunióban nemcsak a retorika szintjén érzékelhetők a változások, hanem a politikai gyakorlatban is (kettős nulla-megoldás elfogadása, regionális válságok kezelése, emberi jogok). Ennek alapján az IEWSS aktívabb együttműködést javasol a Szovjetunióval az amerikai kormányzatnak. Az Egyesült Államok belpolitikájában zajló változások is optimizmusra adnak okot a kormányzat együttműködésre való hajlandóságával kapcsolatban. Az INF-egyezmény aláírása után a további fegyverzetkorlátozási 134
