Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)

1988 / 1. szám - INTÉZETI ÉLET - Tóthné Nagy Magdolna: A Magyar Külügyi Intézet nemzetközi tevékenysége 1987-ben

megállapodások a közeljövőben nem várhatók, mert az Egyesült Államok elsősorban nem a formális megállapodásokban érdekelt, hanem a Szov­jetunió magatartásának megváltozásában. Az INF-megállapodást úgy ér­tékelte, hogy bár fontos lépés, de nem a szovjet—amerikai kapcsolatok alapvető problémáit érintő siker. Az Egyesült Államok Kelet-Európa po­litikájára a folytonosság jellemző, de várhatók bizonyos hangsúlyeltolódá­sok. Az amerikai külpolitikában a kelet—nyugati, valamint a szovjet— amerikai kapcsolatok kérdéseit szoros összefüggésben kezelik, s hozzáfűz­te, hogy ha nem intenzifikálódik Európában a kelet—nyugati együttmű­ködés, ez alááshatja az enyhülést. Charles Gáti, a Columbia Egyetem professzora ezzel szemben azt fej­tegette, hogy az Egyesült Államok nem érdeklődik eléggé Kelet-Közép- Európa iránt, ez a térség csak az Atlanti Szövetség, a Szovjetunió, Kína és a Közel-Kelet után következik. (1987. január 26.) William W. Griffith, a MIT professzora szerint (1987. június 17.) a Kelet-Európához való vi­szonyt alapvetően a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulása határozza meg. E kapcsolatokat a jövőben is a „korlátozott konfliktus” jellemzi, mindkét nagyhatalom vezetője érdekelt azonban az enyhülés egy bizo­nyos szintjének fenntartásában, konkrét fegyverkorlátozási megállapodá­sok elérésében. Határozottan érzékelhető, hogy mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok nagyobb figyelmet fordít a hagyományos fegyverze­tekre, és bizonyos értelemben kész eltávolodni a nukleáris elrettentéstől. Bár a gorbacsovi politika és egy INF-egyezmény csökkentik a bizalmat­lanságot a Szovjetunióval szemben az amerikai kormányzatban és a köz­véleményben, a bizalmatlanság azonban továbbra is erős, amit növelnek a regionális konfliktusokkal kapcsolatos lépések. Madeline Albright, a Georgetown Egyetem professzora (1987. június 29.) szerint a Szovjetunió megítélése az Egyesült Államokban kettős: egyrészt tovább él a hagyo­mányos bizalmatlanság, de ugyanakkor nő a remény is, hogy megegye­zésre juthatnak a fegyverzetkorlátozásban és a regionális konfliktusokat érintő kérdésekben, hiszen a két ország érdekei gyakran párhuzamosak, vagy közel állnak egymáshoz. John Edwin Mroz, a New York-i Kelet—Nyugati Biztonsági Tanul­mányok Intézetének (IEWSS) elnöke szerint (1987. október 22.) a Szov­jetunióban nemcsak a retorika szintjén érzékelhetők a változások, hanem a politikai gyakorlatban is (kettős nulla-megoldás elfogadása, regionális válságok kezelése, emberi jogok). Ennek alapján az IEWSS aktívabb együttműködést javasol a Szovjetunióval az amerikai kormányzatnak. Az Egyesült Államok belpolitikájában zajló változások is optimizmusra ad­nak okot a kormányzat együttműködésre való hajlandóságával kapcsolat­ban. Az INF-egyezmény aláírása után a további fegyverzetkorlátozási 134

Next

/
Thumbnails
Contents