Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)

1988 / 1. szám - INTÉZETI ÉLET - Tóthné Nagy Magdolna: A Magyar Külügyi Intézet nemzetközi tevékenysége 1987-ben

megállapodások amerikai prioritásait erőteljesen befolyásolja majd a gaz­dasági helyzet. A stratégiai fegyverzetek 50 százalékos csökkentése mel­lett a hagyományos fegyverzetek területén várható előrelépés. Megválto­zott az a korábbi amerikai hozzáállás, amely szerint a gorbacsovi politika eleve kudarcra van ítélve. Ma azt vizsgálják, hogy vannak-e lényeges vál­tozások a szovjet politikában, és azok megfelelnek-e az amerikai elvárá­soknak. A mérsékeltebb irányzat befolyásának növekedése mellett azon­ban a szovjet—amerikai kapcsolatok kilátásait illetően óvatosságra inte­nek a közeljövőben az Egyesült Államokban napirendre kerülő kérdések: a közelgő elnökválasztás, a gazdasági helyzet alakulása, amelyek egyre in­kább a belső problémákra irányítják a figyelmet. O. G. Pereszipkin, a Szovjet Diplomáciai Akadémia rektora 1987. augusztus 12-i előadásában a szovjet külpolitika időszerű kérdéseit ele­mezve szólt az új szovjet gondolkodás lényegéről. Ezt abban foglalta ösz- sze, hogy új válaszokat keres a problémák megoldására, a nyitottságra, demokratizmusra törekszik, fokozottan figyelembe veszi a partnerek véle­ményét, kiemeli a megoldásra érett problémákat. Rámutatott annak szük­ségességére, hogy ennek megfelelően kell átalakítani a gyakorlati külpoli­tikai tevékenységet is, fejleszteni a külpolitika munkamódszereit. Igor Őrlik, a SZUTA Szocialista Világrendszer Intézetének vezető munkatársa a peresztrojka és a nemzetközi együttműködés összefüggéseit elemezte (1987. október 9.). Hangsúlyozta, hogy szoros és kölcsönös össze­függés áll fenn a szovjet belső viszonyok és az aktív hatékony külpoliti­kai tevékenység között. A belső peresztrojka a szocializmus társadalmi, gazdasági és politikai irányítási rendszerének gyökeres átalakítását, a szo­cializmusról alkotott elmélet korrekcióját, pontosítását, perspektíváinak meghatározását jelenti. A peresztrojka a nemzetközi kapcsolatokban fel­hívás a békés versenyre, bármilyen társadalmi berendezkedésű országgal. Az új gondolkodás nemzetközi téren különösen a béke, a biztonság és a leszerelés kérdéseiben ért el eredményeket. Az ázsiai kontinens problémái közül megismerhettük a Koreai-félszi­get helyzetét, a KNDK külpolitikai törekvéseit Hvan Dzang Jop, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága titkárának előadásából (1987. október 19.), valamint betekintést nyerhettünk a kínai társadalmi-gazdasági re­formfolyamatok alakulásába, India súlyos belpolitikai válsághelyzetének alakulásába, V. P. Dutt professzor (Delhi Egyetem) előadása alapján. Luis Herrera Campins, Venezuela volt elnöke a Contadora-folyamat történeté­ről és perspektíváiról, Jorge Cruickshank, a Mexikói Népi Szocialista Párt főtitkára Mexikó kül- és belpolitikai helyzetéről, Julió Colmenáres, a bo- gotai egyetem professzora Kolumbia belső helyzetéről, az adósságválság megoldási kísérleteiről, R. E. Salom, Venezuela volt külügyminisztere, je­135

Next

/
Thumbnails
Contents