Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 1. szám - INTÉZETI ÉLET - Tóthné Nagy Magdolna: A Magyar Külügyi Intézet nemzetközi tevékenysége 1987-ben
elvéről való lemondást az is nehezíti, hogy a nem nukleáris védelem ki- fejlesztése igen költséges. Hangsúlyozta, hogy a világ előtt számos olyan megoldatlan probléma áll, amelyek közös cselekvést, a kelet—nyugati megosztottságon való felülemelkedést követelik meg. Felvetette, hogy a Nyugatnak választ kell adnia arra, hogy milyen szintű és formájú kapcsolatrendszert kíván kialakítani egy megreformált, esetleg gazdaságilag megerősödő Szovjetunióval. Anders Boserup, a Koppenhágai Egyetem Béke- és Konfliktuskutató Központjának főmunkatársa a defenzív védelem elméleti és gyakorlati kidolgozásának fontosságát, szükségességét vetette fel (1987. július 21.), olyan koncepció kidolgozását, amely megállja helyét a NATO jelenlegi doktrínájával szemben. Felvetette, hogy ugyanazt a fejlett technikát hatékonyabban lehetne alkalmazni egy defenzív struktúrában, mint egy offenzívben, s az ezen alapuló védelmi koncepció stabilizáló hatást gyakorolna a szemben álló felekre. David Mellor, brit külügyi államminiszter 1987. szeptember 30-i előadásában a kelet—nyugati kapcsolatok és a leszerelési folyamat alakulását elemezte. Véleménye szerint az 1979. évi mélypont után az 1980-as évek elején javulás kezdődött a kelet—nyugati viszonyban, elsősorban a szovjet külpolitikában bekövetkezett nagy változások eredményeként, amelyek a felső szintű kapcsolatokban is tükröződnek. Nagy-Britannia megkülönböztetett figyelmet fordít e viszony további javítására. A fegyverzetkorlátozás terén a következő lépésnek a nagyhatótávolságú rakéták 50 százalékos csökkentésének kell lennie. Brit vélemény szerint a nukleáris leszerelés igen fontos kérdés, de egy atomfegyvermentes világ nem jelent nagyobb biztonságot, az atomfegyverek egy részét meg kell tartani, mert az akadályozhatja meg egy háború kitörését. Emellett szükség van a hagyományos fegyverek, fegyverzetek csökkentésére is. Dr. Otlfried Hennig, az NSZK Belnémet Kapcsolatok Szövetségi Minisztériumának parlamenti államtitkára 1987. október 1-jén „A szövetségi kormány Németország-politikája a kelet—nyugati viszony keretében” címmel tartott előadást. Hangsúlyozta a kis és közepes országok részvételének és szerepének növekedését a kelet—nyugati kapcsolatok előmozdításában, külön kiemelve az NSZK-t és Magyarországot. A két német állam kapcsolatainak alakulásáról szólva megállapította, hogy a német kérdést sem ma, sem a jövőben nem lehet elválasztani az európai és a kelet—nyugati kapcsolatok helyzetétől. Helmut Sonnenfeldt, a Brookings Institution tudományos főmunkatársa 1987. október 7-én elhangzott előadásában azt emelte ki, hogy bár a szovjet—amerikai kapcsolatok javultak, nem szabad illúziókat táplálni az áttörést illetően. Véleménye szerint nagy horderejű szovjet—amerikai 133