Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)

1988 / 1. szám - Südy Zoltán: Törekvések a gazdasági együttműködés intézményesítésére a csendes-óceáni térségben

minárium néhány vonatkozásban konkretizálta, továbbfejlesztette a japán tervezetet.

így megállapodtak, hogy mind az Állandó Bizottság tagjainak kiválasztása során, mind pedig az éves konferenciára történő meghívás során törekednek arra, hogy az üzleti-, a tudományos- és a kormányzati körök képviselői is jelen legyenek. Az Állandó Bizottság nem hivatalos, magánjellegű és kötetlen lesz. A szeminárium javasolta, hogy minden országban legyen egy intézmény, amely a téma gazdája. A javaslatok szerint az Állandó Bizottság feladata a munkacsoportok létrehozása lenne egy-egy, a regionális együttműködés szempontjából fontos kérdés vizsgálatára. A bizottság ugyanakkor folytassa a vizsgálatokat egy jövőbeni esetleges állandó intézményes struktúra kialakításáról.

A bizottság tagjait kezdetben az észak-amerikai és nyugat-csendes- óceáni térség piacgazdaságaiból válogassák. A szeminárium ugyanakkor előirányozta, hogy a létrehozandó munkacsoportokba a szélesebb értelemben vett csendes-óceáni térség országai is bekapcsolódhatnak.

A szeminárium megerősítette a PBCC szerzőinek azt az álláspontját, hogy el kell kerülni a katonai-biztonsági kérdések bekapcsolását a kialakítandó együttműködésbe.

Megállapodtak még az alábbi szempontok szem előtt tartásában:

— az EGK-típusú diszkriminációs kereskedelmi intézkedéseket nem tartják megfelelőeknek;

— a Csendes-óceáni Közösség gondolatát fokozatosan kell kiérlelni, távlati célnak kell tekinteni;

— a létező kétoldalú, regionális és globális együttműködési mechanizmusokat nem szabad aláaknázni az új regionális törekvésekkel;

— biztosítani kell a regionális együttműködés kifelé tekintő jellegét;

— szervesen be kell építeni a már létező magánjellegű kezdeményezéseket, így a PBEC-et és a PAFTAD-ot;

— a felesleges bürokratikus apparátus kialakítását el kell kerülni;

— laza, nem intézményesített struktúrát kell létrehozni, amely lehetőséget nyújtana a vitás kérdések megtárgyalásához, s ezzel hozzájárulhat a konfliktusok enyhítéséhez;

— minden tag legyen egyenlő;

— a valamennyi résztvevő számára érdekes területekre kell koncentrálni.

E koncepció — minden hiányossága ellenére — a legalkalmasabb tárgyalási alapnak tűnik egy intézményesített, protointegrációs mechanizmus kialakításához. Ezt bizonyítja a térség két szocialista nagyhatalmának érdeklődése a PECC iránt, aminek alapján az 1986 őszén megren117