Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)
1988 / 1. szám - Südy Zoltán: Törekvések a gazdasági együttműködés intézményesítésére a csendes-óceáni térségben
Az OPTAD-elképzelés az együttműködés kereteit először vázolta fel az Egyesült Államok érdekei alapján. A japán kormány megbízásából létrejött kutatócsoport javaslata, „A Csendes-óceáni Medence Együttműködési Koncepciója” (PBCC)49 sok szempontból figyelembe vette a korábbi tervezetekkel kapcsolatos bírálatokat, fenntartásokat. Hangsúlyozza a regionális közösség nyitottságát, a globális perspektíva szükségességét. „Szabad és nyitott” kölcsönös függőséget javasol, ami a kereskedelem és a tőketranszfer szabaddá tételét is jelenti. Kiemeli a fejlődő országok érdekei figyelembevételének szükségességét. Fontosnak tartja, hogy a meglévő két- és több oldalú kapcsolatok tovább fejlődjenek és kölcsönösen kiegészítő jelleggel párhuzamosan létezzenek tovább a koncepció megvalósulását követően is. Az ilyen multilaterális szervezetek között említi az ASEAN-t, a SPEC-et, az ADB-ét és az ESCAP-ot.50 A tervezet a következő feladatokat tartja fontosnak: — a fejlett országok koordinált segítségnyújtása a fejlődőknek a kvalifikált szakemberek képzése terén; — a kölcsönös megértés előmozdítása; — együttműködés a tenger erőforrásainak és a természeti kincseknek a hasznosításában; — Csendes-óceáni Nyilatkozat aláírása a kereskedelem és a külföldi tőkebefektetések tárgyában; — az ipari szerkezet megváltoztatása; — a gazdasági együttműködés növelése, a külföldi tőkebefektetések előmozdítása és koordinációja; — mező- és erdőgazdasági, halászati együttműködés fejlesztése; — pénzügyi kérdések áttekintése és egyeztetése, a pénzpiaci feltételek javítása, regionális nemzetközi elszámolási rendszer kidolgozása; — a szállítás optimalizálása, a kommunikációs rendszer tökéletesítése. A tervezet a fenti célok megvalósításához a következő szervezési lépéseket tartja szükségesnek: — egy 15—20 fős bizottságot kell létrehozni, amely nemzetközi konferenciák sorozatát szervezi az együttműködés kérdéseinek megvitatására; — e bizottság fokozatosan állandó szervvé válna és biztosítaná, hogy a konszenzust élvező megállapításait az érintett kormányok megkapják; — szakemberek munkacsoportjait kellene létrehozni, amelyek egy- egy szakterületre vonatkozóan dolgoznának ki tervezeteket. A PBCC jegyében — az ausztrál és a japán kormány támogatásával — megrendezett első nemzetközi konferencia, az 1980-as canberrai szellő