Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1988 (15. évfolyam)

1988 / 1. szám - Südy Zoltán: Törekvések a gazdasági együttműködés intézményesítésére a csendes-óceáni térségben

kontra Atlanti-óceán vagy Ázsia kontra Európa kategóriákban gondol­kodunk.”41 Az együttműködéssel kapcsolatos események, megnyilatkozások sűrű­södése, a kormányok egyre határozottabb bekapcsolódása a téma megvi­tatásába egyértelműen azt jelezték, hogy az elmélet síkjáról egyre inkább a gyakorlati megvalósulás felé haladt az ügy. 1985. január végén előbb a 6 ASEAN-tagország, majd a 6—(-5 kor­mányképviselői Jakartában tanácskoztak az ázsiai-csendes-óceáni térség fejlődő országai szakemberképzési programjának részleteiről. Mochtar Kusamaatmadja indonéz külügyminiszter beszédében hangsúlyozta, hogy elsősorban a már meglévő objektumokat kell felhasználni a szakember- képzésre, ugyanakkor leszögezte, hogy az együttműködés keretében létre­hozandó minden új objektumot az ASEAN-országokban kell megépíte­ni.42 Ugyancsak januárban Tokióban tartotta meg alakuló ülését a térség konzervatív pártjait tömörítő Csendes-óceáni Demokratikus Unió. Ezen szintén megvitattak gazdasági tárgyú javaslatokat. Kondo Tecuo, a japán kormánypárt képviselője a csendes-óceáni távközlés relatív elmaradására hivatkozva, egyebek között Csendes-óceáni Telekommunikációs Szervezet megalapítását szorgalmazta.43 Az ASEAN külügyminiszteri értekezlete, amelyet 1985 februárjában Bangkokban tartottak, megerősítette a tagországok érdekeltségét az em­beri erőforrások fejlesztésével kapcsolatos közös programokban.44 Egyes országok — különösen Malaysia — egyre határozottabb for­mában adtak azonban hangot fenntartásaiknak. 1986 decemberében a már említett R. Fairbanks annak beismerésére kényszerült, hogy a helyzet jelenleg nem kedvez „a csendes-óceáni együttműködési kérdések hivata­los, kormányközi megvitatásának”.45 Mindenesetre kétségtelen, hogy a ja­pán politikai vezetés változatlanul törekszik az államközi, intézményes együttműködés formáinak kialakítására. Az új japán miniszterelnök, Ta- kesita Noboru megválasztása előtt közzétett programnyilatkozatának ere­deti változatában „az Ázsiát súlypontként kezelő külpolitikai irányvonal demonstrálására legfelsőbb szintű ázsiai-csendes-óceáni tanácskozás ösz- szehívására” tett javaslatot. Ezt a részt végül kihagyták, mivel „nehéz megválasztani a résztvevőket”.46 A csendes-óceáni medence országai gazdasági együttműködésének előmozdítására hivatott elképzelések fejlődésének vázlatos áttekintése után vizsgáljuk meg részletesebben a fontosabbnak tűnő, leginkább ki­dolgozott koncepciókat. E javaslatok egymással csak korlátozott mérték­ben hasonlíthatók össze, hiszen más történelmi-politikai-gazdasági körül­mények között születtek, illetve a vezető szerepre igényt tartó országok: Japán és az Egyesült Államok érdekeit más-más arányban tükrözik. 113

Next

/
Thumbnails
Contents