Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)

1987 / 5. szám - MAGYARORSZÁG A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKBAN - Kótai Géza: Szövetség és együttműködés. Magyarország ás a szocialista országok kapcsolatai(1956-1986)

politika megrázkódtatásai mutatták meg általános érvénnyel, hogy a szocializmus menetéből sem zárhatók ki a válságok. Így csak később vált világossá: 1956 csak elsősorban, de nem kizárólagosan magyar motivációjú jelenség. Ez meghatározta azt is, hogy a magyarországi események kiváltó okait miként ítélték meg szövetségeseink, s mennyire vontak le abból tanulságokat saját országukban a szocialista építés számára.

Az 1956-os magyarországi események hatottak az SZKP XX. kongresszusának eredményeként a szocialista országokban, a nemzetközi kommunista mozgalomban kibontakozott megújulási folyamatra is. Részben kedvezőtlen körülményt jelentettek, mivel a megújulás ellenzői a magyar eseményeket a XX. kongresszus rovására írták, ugyanakkor azonban a mélyebb elemzések rávilágítottak 1956 valóságos, mélyen zajló okaira, s ez kétségtelenül bizonyos erjesztő hatással is járt. A magyarországi válság mintegy katalizálta azokat a szovjet külpolitikai törekvéseket, amelyeket először a szovjet—jugoszláv viszony normalizálása érzékeltette, s még nyilvánvalóbbá tette, hogy módosítani kell a szocialista országok egymás közötti viszonyának gyakorlatát, ki kell javítani a korábbi tévedéseket, hibákat, és orvosolni kell a sérelmeket, amelyek az egyes szocialista országok érdekeit csorbították, s amelyek egyébként a magyar válság mögött is meghúzódtak.

A szocialista országok kapcsolataiban mérföldkőnek tekinthető a szovjet kormány 1956. október 30-i nyilatkozata. Ennek a fontos dokumentumnak a magyar problematikán messze túlmutató, máig ható és napjainkban is érvényes elvi és materiális jelentősége van, hiszen — az előző évek gyakorlatától eltérően — a Szovjetunió és a többi szocialista ország kapcsolatainak fejlesztését új alapokra helyezte. A szovjet kormánynyilatkozat feltárta a szocialista országok viszonyát zavaró legsúlyosabb problémákat, megerősítette a teljes egyenjogúság, a területi integritás, az állami függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozásnak demokratikus elveit, amelyeket szoros összefüggésbe hozott a proletár internacionalizmus elvével. A kormány- nyilatkozat nemcsak az együttműködésre vonatkozóan tett fontos megállapításokat, hanem a szocializmus építésének egészére is.

A szocialista országokkal fennálló kapcsolataink rendezésében fontos szerepe volt a viszonylag gyors magyarországi kibontakozásnak: belső helyzetünk normalizálódott, a hatalmi viszonyok tisztázódtak, helyreállt a párt vezető szerepének a lenini normák figyelembe vételével történő gyakorlása, megújultak a párt tömegkapcsolatai, megszülettek az új társadalom- és gazdaságpolitika első eredményei, és 1961-ben befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása.

Mindezek eredményeként és a közös érdekeltségeken alapuló kölcsö32