Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 5. szám - MAGYARORSZÁG A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKBAN - Kótai Géza: Szövetség és együttműködés. Magyarország ás a szocialista országok kapcsolatai(1956-1986)
nős erőfeszítések nyomán az ötvenes évek végére oldódtak azok a fenntartások, amelyek szocialista partnereinkben a válság kialakulásának következtében, majd a rendezésre tett erőfeszítéseink kezdetén tapasztalhatóak voltak. Ugyanakkor Magyarország számára 1956 után felbecsülhetetlen jelentősége volt annak, hogy a nemzetközi elszigeteltség idején számíthatott és támaszkodhatott a Szovjetunió, Kína és a többi szocialista ország támogatására. Magától értetődő, hogy szocialista partnereink érdekei is azt diktálták, hogy Magyarország minél előbb kilábaljon belső válságából és nemzetközi elszigeteltségéből. A magyar válság következményeinek felszámolása, belső viszonyaink és nemzetközi helyzetünk konszolidációja a hatvanas évek elején lényegében lejátszódott. A belső és külső tényezők együttes hatására, a szocialista országok sokoldalú nemzetközi támogatásával a hatvanas évek elejére végül is olyan helyzet teremtődött, hogy az ENSZ napirendjéről lekerült az ún. magyar kérdés. A szocialista országokkal való kapcsolataink rendeződése, a nemzetközi kommunista mozgalomhoz fűződő viszonyunk normalizálódása abban is kifejeződött, hogy az MSZMP nemzetközi tevékenységének alapelve döntően egybeesett az SZKP XX. és XXII. kongresszusának, valamint a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as tanácskozásainak dokumentumaiban foglalt elvekkel.13 Magától értetődik, hogy hazánk és a többi szocialista ország viszonyában is éreztették hatásukat azok a viták és nézeteltérések, amelyek a szocialista világrendszeren belül ezekben az években jelentkeztek. Ilyen volt az egyfelől Kínával és Albániával, másfelől Jugoszláviával azidőtájt folyt polémia. Ezzel kapcsolatos állásfoglalásunk hatást gyakorolt a magyar—jugoszláv viszony alakulására, ami az 1956—1958 közötti visszaesésben, majd az ezt követő rendeződésben jutott kifejeződésre.14 Az 1962 és 1968 közötti években Magyarország és a többi szocialista ország kapcsolataiban meghatározó jelentősége volt annak a dinamizmusnak, amely ezen országok belső fejlődését ekkor jellemezte. A gazdaságilag fejlettebb szocialista országokban ekkor indult meg az extenzív fejlődésről az intenzív szakaszra való áttérés előkészítése. A Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon olyan reformtörekvések bontakoztak ki, amelyek egy új szocialista fejlődésvonal, egy új típusú szocialista gazdálkodás kialakulását és megszilárdulását ígérték. Ezekben az években készítették elő hazánkban is a gazdaságirányítási rendszer reformját, a Központi Bizottság 1966-ban fogadta el az ún. reformhatározatot. Magyarország és a szocialista országok kapcsolataiban a hatvanas éveket felfelé ívelő időszakként értékelhetjük. A Magyar Népköztársaság aktív részese volt a KGST együttműködési mechanizmusa és szervezeti 33
