Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 5. szám - MAGYARORSZÁG A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKBAN - Kótai Géza: Szövetség és együttműködés. Magyarország ás a szocialista országok kapcsolatai(1956-1986)
rozó elem a segítségnyújtás, de közös törekvésünk, hogy minél előbb kialakuljanak a kölcsönösen előnyös együttműködés feltételei. A tevékeny szolidaritás alapozta meg hazánk és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kapcsolatait is. A magyar külpolitika, számolva a koreai félszigeten kialakult realitásokkal, támogatta a KNDK-nak azt a törekvését, hogy a két országrész békés úton, külső beavatkozástól mentesen egyesüljön, s ezáltal megszűnjön ez a potenciális ázsiai feszültség- forrás. A magyar külpolitika a kubai forradalom óta arra törekedett, hogy kiegyensúlyozottan fejlessze kapcsolatait a karibi térség szocialista államával, Kubával. Mindkét ország erőfeszítéseket tett a nagy földrajzi távolságból, a belső és külső sajátosságok eltéréseiből adódó nehézségek leküzdésére, az együttműködés további szélesítésére. Hazánk és a szocialista országok kapcsolatainak alakulása 1956-tól napjainkig 1956—1986 között Magyarország és a szocialista államok viszonyában a magyar külpolitika tartós meghatározottságai, tényezői és körülményei is módosulásokon mentek keresztül, s a különböző időszakokban eltérő módon és mértékben fejtették ki hatásukat. A továbbiakban ezeket a változásokat kívánjuk nyomon követni hazánk és a többi szocialista ország kapcsolatainak három évtizedes fejlődésében, alakulásában. Magyarország és a szocialista országok kapcsolatainak 1956—1986 közötti történetében néhány hosszabb-rövidebb szakaszról beszélhetünk. E szakaszok közötti képzeletbeli határok megállapítása egyrészt függ belpolitika-történetünk periódusaitól, másrészt a szocialista országok fejlődésének általános, közös tendenciáitól, egymás közötti kapcsolataik alakulásától, harmadrészt pedig a nemzetközi viszonyok egészében lejátszódó eseményektől, fő változásoktól. E három folyamat szakaszainak határai ritkán esnek egybe, alig vannak metszéspontjaik. Ezért és — a sok mindent elrendező — nagyobb történelmi távlat miatt nehéz ma még az egyértelmű periodizáció igényével fellépni. Éppen ezért nyilvánvaló, hogy az itt vázolt határok is vitathatók. Mindezt előrebocsátva úgy véljük, hogy Magyarország és a szocialista országok kapcsolataiban a jelzett időben alapvetően öt szakaszról beszélhetünk. Az első az 1956-os magyarországi válságot követően a hatvanas évek elejéig-közepéig tartott, a szocialista országokhoz fűződő viszonyunk konszolidációját és sok tekintetben új alapokon történő fejlesztését foglalta magában. 1956-ban a magyar külpolitika új szakaszának kezdete 30
