Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 5. szám - MAGYARORSZÁG A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKBAN - Kótai Géza: Szövetség és együttműködés. Magyarország ás a szocialista országok kapcsolatai(1956-1986)
nagyjából egybeesett az SZKP XX. kongresszusa nyomán a szocialista országok kommunista mozgalmában egy új szakasz nyitányával. Magyarország és a szocialista országok kapcsolatainak násodik periódusa nagyjából 1982-től 1968-ig, a magyarországi gazdaságirányítási rendszer reformjának indulásáig, a csehszlovákiai válságig határozható meg. Ez a szocialista országok dinamikus fejlődésének, valamint a reformgondolat megjelenésének időszaka volt. A harmadik szakasz 1968-tól a hetvenes évek végéig tartott és az jellemezte, hogy a szocialista országokkal folytatott együttműködésünk továbbfejlesztése érdekében a kapcsolatok hatékonyságának növelésére való törekvés ekkor már megjelent a magyar külpolitika céljai között; továbbá a magyar belső fejlődés számos vonásában eltért a többi szocialista ország belső helyzetétől, és ennek következtében kezd kialakulni egy bizonyos „fáziskülönbség”. A negyedik szakasz a hetvenes évek végétől a nyolcvanas évek közepéig tartott. Ezekben az években a szocialista országok együttműködése több tekintetben nehézkesebbé válik, a többoldalú együttműködési szervezetek kisebb szerepet képesek betölteni a problémák közösségi szintű kezelésében és megoldásában. Ezzel párhuzamosan erősödik a nemzeti elem szerepe, fokozottabban érvényesülnek a sajátos jellegzetességek. Az egymás közötti együttműködés viszonylagos megtorpanásának idején a szocialista országok még csak a zavarok megállapításáig, az elvi nyilatkozatokig jutnak el. Ügy tűnik, hogy egy újabb, ötödik szakasz kezdetének tekinthető az a komoly változássorozat, amely a nyolcvanas évek közepétől bontakozik ki a szocialista országok viszonyában, így Magyarország szocialista kül- kapcsolataiban is, amikor a belső gondok orvoslása és az együttműködés bizonyos feszültségeinek oldása együtt jár a kapcsolatrendszer új minőségi szintre emelésének előkészítésével, a megújulás igényének egyre pontosabb megfogalmazásával. Mindez szemléletesen jut kifejezésre a Szovjetunióban elkezdődött mélyreható átalakulásokban. Az 1956-os magyarországi válság nemcsak hazánk életében jelentett tragikus megrázkódtatást, hanem hatott az egész szocialista világrend- szerre, a nemzetközi kommunista mozgalom egészére is.12 Ebből fakadóan a szocialista országokkal kialakított kapcsolatainkban 1956 bizalmi válságként is jelentkezett, és mindenképpen mélypontot jelentett. A szocializmus építésében — a viszonylag rövid ideig tartó 1953-as berlini és az 1956. évi nyári lengyelországi eseményeket is figyelembe véve — ez volt az első mélyreható válság, amelyet ekkor még csaknem kizárólagosan a magyarországi szocializmus válságaként értelmeztek. Csak a későbbi, a csehszlovákiai, majd az ismétlődő lengyelországi krízis, valamint a kínai 31
