Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 5. szám - MAGYARSÁG ÉS MAGYARORSZÁG-KÉP - Balogh Sándor: Erdély és a második világháború utáni békerendezés
Igazság, a Román Kommunista Párt magyar nyelvű lapja utasította visz- sza.79 A Nagy Ferenc-kormány külpolitikájával és az Erdély hovatartozásával összefüggő sajtókampánnyal Gheorghiu-Dej is foglalkozott, aki 1946. július 6-i beszédében80 élesen elítélte a „magyar revíziós körök”- magatartását és tevékenységét, de felhívta a figyelmet a román „történelmi pártok” felelősségére is. Feltárta a Nagy Ferenc-kormány „nemzetiségi egyensúly-politikájának” ellentmondásait, és hitet tett a magyar nemzetiségű lakosság romániai egyenjogúsítása mellett. A beszéd sajtó- visszhangja azonban lényegében egyetlen kérdésben mutatott közös vonásokat, mégpedig a „magyar revízionizmus” elítélésében.81 Ugyanakkor még Tatarescu lapja is megütközéssel fogadta a Gheorghiu-Dejnek azt a megállapítását, amely szerint a Groza-kormány demokratikus politikáját méltányolva döntöttek a szövetséges nagyhatalmak 1946. május 7-én Románia javára, vagyis Erdélyt a demokratikus Romániához csatolták vissza, és sietett leszögezni, hogy a demokratikus elvek mellett határozott szerepe volt az etnikai elvnek is.82 A Liberóiul pedig már kifejezetten az etnikai és történelmi „érveket” helyezte előtérbe, a Groza-kormány demokratikus jellegének a tagadásával egyidejűleg.82 A Dreptatea szintén kétségbe vonta a Groza-kormány demokratikus politikájának és Erdély „visszatérésének” az összefüggését, és a miniszterelnököt sértegetve emlékeztetett arra, hogy Petru Groza még Déván számolgatta villanytelepének áramtermelését, amikor Molotov és az angolszászok már Erdélynek Romániához tartozása mellett foglaltak állást.84 A párizsi békekonferencia plénumán 1946. augusztus 14-én ismertette Gyöngyösi János külügyminiszter a békeszerződés-tervezettel kapcsolatos magyar álláspontot.85 A külügyminiszter a bevezetőben reményét fejezte ki, hogy Párizsban ezúttal másfajta béketárgyalásról lesz szó, mint a negyedszázaddal azelőtti volt, s olyan rendezés jön létre, amely valóban tartós békét teremt Európában. Gyöngyösi külügyminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy ő az új demokratikus Magyarországot képviseli, amelynek sorsát nem kis mértékbe befolyásolják majd a békekonferencia döntései. Ezután arra tért ki, hogy a békeszerződések tervezetében rögzített elvi megállapítások csak az emberi jogok egy részére terjednek ki, és figyelmen kívül hagyják a lakóhely megválasztásának, az anyanyelv használatának, valamint a munkavállalás szabadságának a jogát. A magyar külügyminiszter Erdéllyel kapcsolatosan lényegében megismételte a korábbi magyar memorandumokban, illetőleg jegyzékekben foglaltakat. Majd kitért Romániának Magyarországgal szembeni jóvátételi igényére, amelyet morális és jogi szempontból egyaránt indokolatlannak tartott. A külügyminiszter a magyarság helyzetét Romániában nemcsak a politikai 196
