Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 5. szám - MAGYARSÁG ÉS MAGYARORSZÁG-KÉP - Balogh Sándor: Erdély és a második világháború utáni békerendezés
jogok tekintetében látta aggasztónak, hanem a gazdasági egyenjogúság vonatkozásában is. A Magyarország és Románia közötti, függőben lévő kérdések megoldása érdekében a következő javaslatot terjesztette elő: „Készek vagyunk minden olyan rendezést elfogadni, amely ésszerű, mind a két népre nézve aránylag a legkevesebb áldozattal jár és alkalmas arra, hogy megteremtse köztünk a tartós béke és barátság előfeltételeit. Kérjük tehát Elnök urat, szólítsa fel Romániát, hogy delegátusai üljenek össze velünk. Kíséreljük meg együttesen problémáink megoldását. Ha ezek a közvetlen tárgyalások nem járnának eredménnyel, akkor a konferencia küldjön a helyszínre olyan bizottságot, amelyet a probléma kivizsgálásával bíznának meg, és amely jelentését a konferencia elé terjesztené.”86 A magyar békeszerződés-tervezettel fogalakozó területi és politikai bizottság 1946. augusztus 17-én tartotta alakuló ülését.87 A magyar területi és politikai bizottságnak az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a Szovjetunió, Franciaország, Belorusszia, Ukrajna, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ausztrália, a Dél-afrikai Unió, India, Kanada és Űj-Zéland képviselője lett a tagja. A bizottság elnökének Jugoszlávia, előadójának pedig — Ausztrália és Kanada javaslatára — Csehszlovákia képviselőjét választották meg. Érdemi tárgyalásokra azonban csak egy hét múlva került sor. Az augusztus 24-i ülésen elsőként a magyar békeszerződés-tervezettel kapcsolatos magyar és román módosító javaslatokkal foglalkoztak. Magyarország Erdély egy részére vonatkozó területi igényének kielégítése mellett döntően a romániai magyarság nemzeti jogainak intézményes, a békeszerződésben foglalt biztosítását kérte. Ezzel szemben Románia mindenekelőtt a magyar területi igények teljes elutasítását szorgalmazta, és ezen felül mintegy 500 millió dollár összegű jóvátételt követelt Magyarországtól.88 Mielőtt a bizottság a fenti kérelmeket egyáltalán mérlegelte volna, olyan elvi jelentőségű határozatot hozott, hogy a békeszerződés-tervezethez benyújtott módosító javaslatok közül csak azokat fogják tárgyalni, amelyeket a bizottság egyik tagja magáévá tesz.89 Ennek a határozatnak egyenes következményeként 1946. augusztus 28-án a magyar területi és politikai bizottság lényegében percek alatt eldöntötte Erdély sorsát, mert a magyar javaslatnak, amely Magyarország és Románia határainak a módosítását kérte, a 13 bizottsági tag között nem akadt egyetlen szószólója sem.90 Az augusztus 29-én ülésező román területi és politikai bizottságban valamivel méltányosabban kezelték a magyar békedelegáció kérését, mert négy és fél órás ügyrendi vita után — az ausztrál bizottsági tag javaslatára 91 — úgy döntöttek, hogy a magyar és a román területi es politikai bizottság együttes ülésén hallgatják meg Magyarország és Románia képviselőit az erdélyi kérdésben. 197
