Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 5. szám - MAGYARSÁG ÉS MAGYARORSZÁG-KÉP - Balogh Sándor: Erdély és a második világháború utáni békerendezés
A romániai lapok legközelebbi számaikban — lényegében pártállásra való tekintet nélkül — úgy értelmezték a magyar kormány törekvéseit, mint amely semmiben sem különbözik a két világháború közti hivatalos revíziós politikától. A Drap elül például azt fejtegette, hogy a magyar kívánságokat sohasem lehetett kielégíteni, s a háború előtti sajtó már a Prahova völgyét és Moldvát is magyar települési területnek „kiáltotta ki”. Majd arra utalt, hogy Patrascanu hívta fel a világközvélemény figyelmét arra a veszélyre, amelyet a revízió jelent a békére. De még a viszonylag mérsékeltebb hangot megütő Semnalul is a Nagy Ferenc-kor- mány magatartásától tette függővé a két állam jövőbeni viszonyát.73 Ennél is messzebre ment a Drepiatea, amikor újabb provokáció kezdetének minősítette a nemzetközi életben a magyar kormányküldöttség nyugati útját, amely szemtelenségével és cinizmusával minden eddigit felülmúl. E lap szerint a „magyarság” gyászolja a hitlerizmus összeomlását, mert ettől várta imperializmusa valóra váltását. Magyarország vezetői most diszkréten elfojtják sóhajaikat az imperialista álmok ösz- szeomlása miatt, és demokrata mezt öltve, újabb zarándokúiba kezdtek. Az igen tisztelt magyar kormány azonban elfeledkezik arról, hogy Ciano már nem döntőbíró.74 Ennek ellenére a demokrata köpönyeget öltött Gyöngyösi, új magyar külügyminiszter is azonosította magát a régi revízióval.75 De június végén ugyanezek a lapok már nem csekély megnyugvással és elégtétellel állapítják meg, hogy a magyar kormányküldöttség nyugati útja nem járt eredménnyel. A Semnalul szerint a határkiigazításra irányuló magyar törekvések csődöt mondtak, a nagyhatalmak Románia, vagyis az igazság mellett foglaltak állást. Nagyjában hasonló hangnemben — és tartalommal — írt erről a többi román lap is. Sőt most már a Groza-kormány politikáját képviselő Románia Libera is első oldalán számolt be Nagy Ferenc hazaérkezése utáni nyilatkozatáról, amely — mutatott rá a tudósítás — az amerikai és az angliai út által okozott csalódást tükrözte.76 A magyar kormányküldöttség washingtoni és londoni látogatása idején talán egyedül Groza miniszterelnök őrizte meg higgadtságát, s bizonyult ez alkalommal is előrelátó és tapasztalt politikusnak. Elismerte, hogy a román fegyverszüneti szerződés a magyar kormánynak lehetőséget nyújtott a területi igény felvetésére. Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a román népi demokrácia nemzetiségi politikája következtében ez az igény már elvesztette az időszerűségét.77 A fentebbi kijelentésért a Liberalul támadta meg a miniszterelnököt.78 A Groza politikáját és az erdélyi magyarság magatartását ért vádakat elsősorban a Kolozsvárott megjelenő 195
