Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 5. szám - MAGYARSÁG ÉS MAGYARORSZÁG-KÉP - Balogh Sándor: Erdély és a második világháború utáni békerendezés
Szovjetunió támogatását. Amíg a reakciós kormányok voltak hatalmon, a szovjet kormány a fasiszta reakciós bandák által Erdélyben elkövetett gaztettekre azzal válaszolt, hogy elrendelte a román reakciós adminisztráció kivonását Erdélyből.. ,”16 A népi demokratikus erők összefogásának programját a Román Kommunista Párt 1944. szeptemberi programjavaslatában hozta nyilvánosságra, amelyben már helyet kapott a nemzetiségek jogegyenlőségének követelése is.17 Ezt a programkövetelést a kommunisták, a szociáldemokraták, a szakszervezetek, a Hazafiak Szövetsége és az Ekés Front részvételével 1944. október 12-én megalakult Országos Demokrata Arcvonal18 is magáévá tette, amelyhez a demokratikus erdélyi magyarságot tömörítő Romániai Magyar Népi Szövetség is csatlakozott.19 Az ODA 1945. január 29-i országirányító programjában a közvélemény elé tárta a Maniu- gárdák tevékenységének negatív nemzetközi következményeit: „A fasiszta bandák soviniszta fajüldöző politikája, Észak-Erdélyben elkövetett bűntettei és a fegyverszünet feltételeinek be nem tartása következtében Észak-Erdély még most is el van szakítva az országtól. Ezek miatt az okok miatt a hatalmas szövetségesek oldalán harcoló Románia nem tudta kivívni azt a jogot, hogy méltán nevezhesse magát harcoló országnak, és nem tudta megszerezni a szövetségesek elismerését.”20 A program a fegyverszüneti feltételek szigorú betartásával egyidejűleg állást foglalt az országban élő nemzetiségek barátságának politikája mellett is, amely „biztosítaná számunkra Észak-Erdély visszacsatolását, amelyet az 1944. augusztus 23. utáni kormányokba került fasiszta elemek soviniszta és reakciós politikájának következtében szakítottak le az ország testéről”.21 Az Ekés Front felhívásában szintén fontos helyet foglalt el az a követelés, illetőleg ígéret, hogy a támogatásukkal létrehozandó kormánynak a Romániában élő népek barátságának politikáját kell folytatnia, hogy „lehetővé tegye Észak-Erdély újbóli visszatérését”.22 1945. március 6-án Petru Groza alakított kormányt az ODA támogatásával. Az új miniszterelnök március 8-án táviratban kérte a szovjet kormány hozzájárulását Észak-Erdélynek a román állam kereteibe történő újbóli beillesztéséhez. „Az 1944. augusztus 23-i megegyezés után, amely szerint Románia a közös ellenséggel szembeni hadviselés érdekében az Egyesült Nemzetek oldalára állt, a román népben élt a vágy — hangzott a román miniszterelnök távirata —, hogy ismét Erdély határai között érezhesse magát, amelynek egy részétől igazságtalanul megfosztották. Ez a tartomány a V őrös Hadsereg hősiessége folytán, a román hadsereg szoros együttműködésével szabadíttatott fel, és Észak-Erdély román népe lázasan várja a Románia határain belül való egyesülést.” J. V. Sztálin, a szovjet kormány feje már másnap, 9-én kedvező választ adott Petru Groza kéré186
