Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)

1987 / 5. szám - MAGYARSÁG ÉS MAGYARORSZÁG-KÉP - Balogh Sándor: Erdély és a második világháború utáni békerendezés

Szovjetunió támogatását. Amíg a reakciós kormányok voltak hatalmon, a szovjet kormány a fasiszta reakciós bandák által Erdélyben elkö­vetett gaztettekre azzal válaszolt, hogy elrendelte a román reakciós ad­minisztráció kivonását Erdélyből.. ,”16 A népi demokratikus erők összefogásának programját a Román Kommunista Párt 1944. szeptemberi programjavaslatában hozta nyilvá­nosságra, amelyben már helyet kapott a nemzetiségek jogegyenlőségének követelése is.17 Ezt a programkövetelést a kommunisták, a szociáldemok­raták, a szakszervezetek, a Hazafiak Szövetsége és az Ekés Front részvé­telével 1944. október 12-én megalakult Országos Demokrata Arcvonal18 is magáévá tette, amelyhez a demokratikus erdélyi magyarságot tömörí­tő Romániai Magyar Népi Szövetség is csatlakozott.19 Az ODA 1945. ja­nuár 29-i országirányító programjában a közvélemény elé tárta a Maniu- gárdák tevékenységének negatív nemzetközi következményeit: „A fasiszta bandák soviniszta fajüldöző politikája, Észak-Erdélyben elkövetett bűntettei és a fegyverszünet feltételeinek be nem tartása következtében Észak-Erdély még most is el van szakítva az országtól. Ezek miatt az okok miatt a ha­talmas szövetségesek oldalán harcoló Románia nem tudta kivívni azt a jo­got, hogy méltán nevezhesse magát harcoló országnak, és nem tudta meg­szerezni a szövetségesek elismerését.”20 A program a fegyverszüneti feltéte­lek szigorú betartásával egyidejűleg állást foglalt az országban élő nem­zetiségek barátságának politikája mellett is, amely „biztosítaná számunk­ra Észak-Erdély visszacsatolását, amelyet az 1944. augusztus 23. utáni kormányokba került fasiszta elemek soviniszta és reakciós politikájának következtében szakítottak le az ország testéről”.21 Az Ekés Front felhívá­sában szintén fontos helyet foglalt el az a követelés, illetőleg ígéret, hogy a támogatásukkal létrehozandó kormánynak a Romániában élő népek ba­rátságának politikáját kell folytatnia, hogy „lehetővé tegye Észak-Erdély újbóli visszatérését”.22 1945. március 6-án Petru Groza alakított kormányt az ODA támoga­tásával. Az új miniszterelnök március 8-án táviratban kérte a szovjet kor­mány hozzájárulását Észak-Erdélynek a román állam kereteibe történő újbóli beillesztéséhez. „Az 1944. augusztus 23-i megegyezés után, amely szerint Románia a közös ellenséggel szembeni hadviselés érdekében az Egyesült Nemzetek oldalára állt, a román népben élt a vágy — hangzott a román miniszterelnök távirata —, hogy ismét Erdély határai között érezhesse magát, amelynek egy részétől igazságtalanul megfosztották. Ez a tartomány a V őrös Hadsereg hősiessége folytán, a román hadsereg szoros együttműködésével szabadíttatott fel, és Észak-Erdély román népe lázasan várja a Románia határain belül való egyesülést.” J. V. Sztálin, a szovjet kormány feje már másnap, 9-én kedvező választ adott Petru Groza kéré­186

Next

/
Thumbnails
Contents