Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 5. szám - MAGYARSÁG ÉS MAGYARORSZÁG-KÉP - Fülöp Mihály: A berlini (potsdami) értekezlet és az európai béke
létén nem folytattak hadicselekményeket, és nem követtek el háborús pusztításokat — jóvátételre nem tartott igényt.10 A brit külpolitika tehát közös nyugati politika kialakítását szorgalmazta. Harry Hopkins moszkvai küldetése viszont arról tanúskodott, hogy Truman elnök Nagy-Britannia megkérdezése nélkül igyekezett rendezni vitáit a Szovjetunióval. Hopkins biztosította Sztálint arról, hogy az Egyesült Államok a szovjet határok mentén a Szovjetunióval szemben baráti országokat kíván látni (desired to see friendly countries all along the Soviet borders). A lengyel kérdést ebben a szellemben rendezték. Sztálin május 30-án az európai békekonferencia megszervezését sürgette, hozzáfűzve, hogy „Versaillesban a szövetségesek nem voltak megfelelően felkészülve, és nem ismételhetjük meg ezt a hibát még egyszer”.11 A négy „volt ellenséges” állam (Románia, Bulgária, Finnország, Magyarország) diplomáciai elismerését kezdeményező május 27-i szovjet javaslat megosztotta a nyugati szövetségeseket. Churchill 29-én hajlott a beleegyezésre: a helyzeten már nem rontana a „nagykövetek formális cseréje és az érintett országok közötti békés kapcsolatok helyreállítása”. Az angol miniszterelnök kijelentette: „Mindig is úgy gondoltuk, hogy a köztes (Németország és Szovjetunió közötti — F. M.) államok nem követhetnek Oroszországgal szemben ellenséges politikát.” Eden nem óhajtott a diplomáciai elismerésre szorítkozni, mivel szerinte a „szovjet ellenőr- zésű fegyverszüneti rendszerek érintetlenül maradnának”, hanem a szovjet kezdeményezés nyújtotta alkalmat az angol békekötés-javaslat előterjesztésére kívánta felhasználni.12 Az amerikai külügyminisztérium 1945 júniusára a szovjet és az angol külpolitikától egyaránt eltérő közép- és délkelet-európai vonalat alakított ki: a diplomáciai kapcsolatok felvételének és a békeszerződések megkötésének előfeltételeként a kormányok átszervezését és a mielőbbi szabad választások megtartását szorgalmazta. Alig zárták le tehát a lengyel kérdést, máris újabb vitát kezdeményeztek. Az Egyesült Államok június elején a magyarországi SZEB átszervezését javasolta. Truman elnök június 7-én Moszkvában átadott üzenetében készségesnek mutatkozott felvenni a diplomáciai kapcsolatokat Finnországgal, de megtagadta ezt Magyarország, Románia és Bulgária esetében. Az amerikai elnök újra háromoldalú konzultációt kezdeményezett —a jaltai nyilatkozat alapján.13 A State Department június végén közölte a brit külügyminisztériummal, hogy javaslatukat a mielőbbi békekötésre csak feltételesen támogatják: a „jelenlegi” román és bolgár kormánnyal még akkor sem kötnek békét, ha ez meggyorsítaná a szovjet csapatok visszavonását. Az amerikai külügyminisztérium, miután tanácskozott a szófiai, a bukaresti és a budapesti amerikai képviselővel, azt is kétségbe vonta, hogy a békekötés után 171
