Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 1. szám - Bányász Rezső: Ronald Reagan politikai arcképéhez
leges teherbíró-képességét, s mindenekf elett az Egyesült Államok megváltozott nemzetközi környezetét is. Az amerikai katonai költségvetés minden pénzt felemésztett. Míg 1980-ban a Pentagon 127 milliárdot, 1983-ban már 205 milliárdot, 1984- ben pedig 221 milliárdot költött. (1986-ra 286 milliárd, 1987-re 325, 1988-ra 353 milliárd az elnöki igény.) A katonai kiadások következtében az amerikai kormány központi költségvetése csillagászati nagyságú deficitet ért el. Reagan kormányzásának első évében 58, a másodikban 110, a harmadikban 195, a negyedikben 184 milliárd volt az államkassza hiánya. S persze, a Reagan-kormányzaté most már a felelősség a fegyverkezési versenynek az űrbe való kiterjesztéséért is, s ennek hatalmas anyagi terheiért. A világ pénzügyi szakemberei mind egyetértenek abban, hogy a decifitet — a magas dollárkamatlábakkal — az Egyesült Államok részben más országokba exportálta. A reagani első félidő észrevehetően fokozta a nemzetközi feszültséget az amerikai—szovjet kapcsolatok drámai megrontásával, a bizalmatlanság szításával. A szovjet—amerikai kapcsolatok történetében — hosszú idő után — most történt meg először, hogy egy elnöki periódusban nem került sor csúcstalálkozóra a másik globális hatalom élén álló személyiséggel. S ez még akkor is nagy tehertételként nehezedett a világra, ha a Szovjetunió nem hagyta magát provokálni. Sőt Gromiko külügyminiszter 1984 őszi washingtoni látogatásával új lehetőségeket igyekezett feltárni a bilaterális tárgyalások — mindenekelőtt az összes stratégiai kérdésről folyó megbeszélések — és az együttműködés helyreállítása számára. Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára számos új javaslatot tett 1985 folyamán Reagan elnöknek minden fegyverfajta radikális csökkentésére, a „csillagháborús” tervek végleges feladására és a két hatalmas ország erőinek egyesítésére a világ válsággócainak felszámolása, az emberiség megérett kérdéseinek megoldása érdekében. Reagan elnök, akit 1984 őszén lényegében komoly ellenzék nélkül (a megosztott Demokrata Párt nem ígért komoly alternatívát) választottak meg újabb 4 évre, sok tekintetben megváltozott stílusban reagált ezekre a kezdeményezésekre. Reagan elnök második félidejéről ,,A szilárd vezetés diadala: újraválasztották Reagan elnököt” — írta Laurence I. Barrett az America című propagandakiadvány 1984. évi utolsó számában. De nemcsak a fizetett kormánypropagandisták, hanem a 30
