Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)

1987 / 2. szám - Szűrös Mátyás: A nemzeti és a nemzetközi érdekek összefüggése a magyar külpolitikában

SZŰRÖS MÁTYÁS A nemzeti és a nemzetközi érdekek A magyar közvélemény tisztelettel tekint Svédországra. Őszinte elisme­réssel adózik az ország gazdasági teljesítményének, semleges, békeszerető, aktív külpolitikájának, demokratikus belső viszonyainak; becsüli a foga­lommá vált szociális vívmányokat. Ugyanakkor egy svédnek valószínűleg nem lehet könnyű feladat a mi helyzetünkbe képzelnie magát. Igaz, né­peink történelmében több hasonló vonást találunk: megkésett feudaliz­mus és nehezen induló polgári fejlődés, fellendülés a múlt század második felében — s ennek rögtön az árnyoldala is: a nyomor elől Amerikába ki­vándorlók tömege mindkét országból. Vilhelm Moberg könyvei vagy Jan Troell „Kivándorlók” című filmje hozzánk is szólnak. A párhuzamosságok mellett azonban inkább jellemzőek az eltérések. Száz évvel ezelőtt a két ország a gazdasági fejlettség közel azonos szint­jén állt, Svédországnak azonban később sikerült a világgazdaság élvonalá­ba felzárkóznia, míg nekünk sajnos nem. Ebben többek között döntő sze­repe van annak a körülménynek, hogy Svédország 170 éve nem háború­zott, miközben Magyarország megszenvedte az első világháború pusztítá­sait, sőt területének kétharmadát, magyarajkú népességének egyharmadát elveszítette. A korábbi gazdasági egységet jelentő Osztrák—Magyar Mo­narchia felbomlott; 1918—19-ben forradalmak, majd ellenforradalom ráz­ta meg az országot. Az ezt követő évtizedekben az uralkodó osztályok rö­vidlátó politikája, amely — a realizmus és az alternatívákban való gondol­kodás képessége nélkül — minden elcsatolt terület visszaszerzésére töreke­dett, a rossz oldalra sodorta és újabb katasztrófába döntötte Magyarorszá­got. a magyar * A Svéd Külügyi Intézetben tartott előadás alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents