Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 1. szám - Lukács Albin: Beszélgetés Wolf Graf Baudissin professzorral
ségi keretekben történhetett. Ezek a fegyveres erők — először a német 1 örténelemben — a végrehajtó hatalom részévé váltak, méghozzá erős parlamenti ellenőrzés mellett, míg korábban alig volt parlamentáris ellenőrzés. A katona a közszolgálathoz tartozó lett, tehát semmilyen formában nem volt különálló; a társadalomnak teljes jogú tagja maradt, azaz megtartotta összes politikai jogát, választójogát, egyesüléshez való jogát; és mindenekelőtt a katona feladata is megváltozott és vele együtt engedel- mességi követelményei. Ma a magas műszaki felszereltségű hadseregekben minden egyes katona specialistának minősül, aki sokkal jobban ismeri saját feladatával kapcsolatos követelményeket, mint elöljárója. Ez azt jelenti — s ezt mondja a honvédelmi törvény is —, hogy lelkiismerete szerint kell engedelmeskednie, vagy fogalmazzunk úgy, hogy felelősségteljesen kell engedelmeskednie. A katona részielelősséget visel a parancs jogszerűségéért és végrehajtásáért, de a feladatához kötötten is. Mindez elvezetett ahhoz a koncepcióhoz, amit én az egyenruhás állampolgár koncepciójának nevezek, és ami szerintem egyszerűen az új helyzet következménye is. ön 1961 és 1967 között a NATO-ban különböző tisztségeket töltött be. Hogyan látja az NSZK szerepét a NATO-tagállamok sorában? Kétségtelen, hogy az NSZK geostratégiailag a döntő, illetve az egyik legfontosabb határ mellett fekszik, de katonai hozzájárulásának mértéke alapján is meghatározó szerepet játszik a szervezeten belül. A NATO-ban jelentős posztokat töltenek be német tisztek. Személyes véleményem szerint helyes az, hogy a NATO-ban csak konszenzus alapján hozott határozatok vannak, azaz nincs olyan, amit az egyik, a kicsit erősebb, a többiek véleményével szemben kiharcolhat. Azt mondanám . . . Szabad valamit közbevetnem? Ön szerint az NSZK katona-politikai téren egyenjogú partnere lehetne-e az Egyesült Államoknak, illetve hogyan és miként befolyásolhatja Bonn és a többi NATO-partner az amerikai katonai döntéseket? Minden nyugat-európai — és természetesen a kanadai is —, azaz minden szövetséges kormány befolyást gyakorolhat az Egyesült Államokra. Az európaiak befolyásolhatják, illetve kell, hogy befolyásolják az Egyesült Államokat, hiszen alapjában véve ez ad értelmet az egyenjogúak szövetségének. És azt, hogy a Szövetségi Köztársaságnak — néha nagyobb befolyása lehet, és nagyobb befolyást gyakorol, mint a kevésbé fontos geo- stratégiai helyzetű, kisebb államok — aminek okait már korábban jeleztem —, kétségtelenül helyesnek tartom. A Bundeswehr számára, azt hiszem, ennek a tagságnak az a nagy előnye, hogy a nemzetállamban való gondolkodást az a tény még jobban relativizálja, hogy minden csapategysége NATO-rendelkezésű. A tisztek jelentős része, főként azok, akik a 149
