Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 5. szám - Barbi Balázs: Indonézia helye és szerepe Délkelet-Ázsiában
lyának kialakítására irányul, csak hosszú távon érvényesítendő, és ma még csak a későbbi hatalmi státus megalapozását célozza. A Szovjetunióhoz való viszony Nem annyira ellentmondásokról, mint inkább bizonytalanságokról beszélhetünk a másik globális hatalmat, a Szovjetuniót illetően. Amennyire egyértelmű a szocialista világhatalom politikai-ideológiai szférában történő megítélése, olyan bizonytalanság tapasztalható regionális szereplését, térségbeli céljait, közép- és hosszú távú elképzeléseit illetően. Tény, hogy a jelenlegi kormányzat nyíltan antikommunsita. A Szovjetunió társadalmi rendszerét elutasítja, és láthatóan fél attól, hogyr annak térségbeli és indonéziai jelenléte politikailag, ideológiailag destabilizálhatja a délkelet-ázsiai rendszereket. Ez a magatartás elsősorban belső hatalmi - s nem közvetlen ideológiai - célokat szolgál, és alig van közvetlen kapcsolatban a külkapcsolati rendszerrel. Pontosabban fogalmazva, az indonéz kormány a Szovjetuniót elsősorban a belső hatalmi helyzet, a regionális egyensúly szempontjai alapján ítéli meg, míg az ideológiai tényezőt másodlagosnak tekinti.25 Indonézia nemigen tudja meghatározni azt a szerepet, amelyet a Szovjetuniónak szán a régióban, de azt sem, amelyet - elképzelésük szerint - a Szovjetunió igényel magának. Azt nem tekintik vitathatónak, hogy ma már a szocialista világ- hatalomnak is vannak érdekei a délkelet-ázsiai övezetben, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni a térség ügyeinek rendezésekor. Nincs azonban határozott válasz arra a kérdésre, hogy melyek a szovjet külpolitika céljai. Politikai-ideológiai elkötelezettségük alapján a véleményt nyilvánítók többnyire úgy ítélik meg a Szovjetuniót, mint a befolyási övezetének kiterjesztésére törekvő, nem feltétlenül hegemonista, de azért hatalmát megszilárdítani szándékozó erőt. Ugyanakkor akadnak józanabb szakértők is, akik a Szovjetunió délkelet-ázsiai megjelenését nem kizárólag belső (szovjet) igényekkel, hanem a globális erőviszonyok és a katonai biztonság folyamatainak változásaival hozzák összefüggésbe.26 Összességében Indonéziában általánosan elfogadott nézetnek tekinthető, hogy a Szovjetunió sem most, sem a következőkben nem jelent fenyegetést a térség nem szocialista államai számára. Igaz, elfeledkezve a Szovjetunió békepolitikájáról, az egyenlőség elvén alapuló együttműködési készségről, azt feltételezik, hogy ez a világhatalom is megkísérli az indokínai szubrégión túli övezetben is megvetni a lábát. E kísérletben azonban nem számítanak erőszakos eszközök bevetésére, hanem elsősorban a politikai eszközök békés felhasználására, az erő demonstrálására, illetve - ezek kiegészítéseként - a gazdasági és egyéb lehetőségek kamatoztatására gondolnak. Miután a Szovjetunió az Egyesült Államoknál, Japánnál (az utóbbinál gazdaságilag) gyengébb pozíciókkal rendelkezik az ASEAN-övezetben, Indonézia 77
